Unja, hogy minden napja ugyanúgy néz ki? Hogy ugyanazokkal az emberekkel találkozik? Unja a földi környezetet, a hegyeket, a fákat és a folyókat? Élete nagy kalandjára vár? Nosza, menjen a Marsra!
A felkészülés már évek óta gőzerővel zajlik, és úgy tűnik olyan jól halad, hogy a holland társulás, ami a Mars One projekt keretében először juttatna – önként jelentkező – embereket a Marsra, már 2016 októberében elindítaná az első űrhajót. Az elsőt a tervek szerint még további hét követi majd: ezek a szállítmányok építőanyagokat és más ellátmányt visznek a majdani telepeseknek. Az emberek csak jóval ezután, 2022-ben indulhatnának.
Önt is elvinnék
Gyakorlatilag bárkit, aki betöltötte a 18-at, készített magáról egy bemutatkozó videót és kifizette a jelentkezési díjat, aminek nagyságát úgy állapították meg, hogy csak komoly érdeklődők jelentkezzenek, mégse kelljen senkinek mélyen a pénztárcájába nyúlnia. (A díj országonként változik: Amerikában 8000 forintnak megfelelő dollár, míg Mexikóban csak 3300 forint körül van.)
Ez idáig mind szép és jó, csakhogy a Mars-utazás nem egészen olyan, mint kiruccanni a Föld egyik távoli zugába. A jelentkezők csak az odaútra kapnak jegyet, vagyis vissza nem jöhetnek, tetszik vagy sem, a vörös bolygón halnak meg. Fel kell készülniük a földitől merőben eltérő klímára, arra, hogy a lakhelyüket saját maguknak kell felépíteniük, a sivár, egyhangú környezetre, a több hónapig tartó utazásról és az űrben tapasztalható sugárzás káros hatásairól már nem is beszélve.
Ha pedig ez még mindig nem rettentett el mindenkit, ott a 8 évig tartó kemény tréning, ami alatt a jelentkezők megtanulják, hogyan építsenek egy új bolygót. Hogyan építsenek házakat, neveljenek zöldségeket és hogyan orvosolják saját egészségügyi problémáikat: például a foghúzást, a csonttörést vagy az izomszakadást, melyek egyszer-egyszer még a legjobb telepessel is előfordulnak.
Egyáltalán lehetséges?
A Mars One projekt alapítója, Bas Lansdorp szerint 2023-ban (a tervek szerint ekkor landolna az első csoport), ha törik, ha szakad embert visznek a Marsra. Még akkor is, ha mindez a tudomány mai állása szerint finoman szólva is kockázatos. Robert J. Reynolds, a texasi Health Sience Center járványügyi professzora emlékeztet, hogy az űrhajósok ki lennének téve a káros háttérsugárzásnak, a különféle részecskéknek, ami nagyon veszélyes. Hozzátette, a Mars-utazás csak akkor lenne lehetséges, ha léteznének hajtóművek, amikkel gyorsabban megtehető a bolygók közti távolság.
Csak a mihez tartás végett, még a NASA is csak tudományos vizsgálódások céljából – mintagyűjtés, megfigyelés – menne a Marsra, hosszú távú tartózkodásra, esetleges kolóniaépítésre még hosszú évtizedekig nem készül.
