Tudomány
rizsföld (rizsföld, )

Így üthet vissza a génpiszkálás

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 09. 10. 18:00

Szokták mondani, hogy a fagyi visszanyal. Esetünkben ez cseppet sem mulatságos: egy génmódosított rizs gyomoknak adja át "előnyös tulajdonságait".

Korábban a témában:

A haszonnövényeken végzett génmódosítás első látásra sikertörténet. A teljesség igénye nélkül: nőhet a termésátlag, megszabadulhatunk a gyomoktól, kártevőktől, az új környezeti feltételekhez alkalmazkodó, például szárazságtűrő fajtákat alkothatunk. Senki nem tudja még azonban, milyen hatással vannak a mesterségesen átalakított, génkezelt élőlények a környezetre, a hagyományos fajtákra vagy akár az emberi szervezetre. Ezért folyik róluk parázs vita, és az Európai Unió többek között ezért igyekszik távol tartani a génkezelt vetőmagokat.

Elvileg nem lesz gond

Egy kínai kutatócsoport most bebizonyította, hogy a genetikailag módosított (GMO) haszonnövények bizonyos esetekben átadhatják előnyös tulajdonságaikat a gyomféléknek. Többféle haszonnövényt genetikai módosítás segítségével tettek rezisztenssé a glifozát nevű herbicid-hatóanyaggal szemben. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a termőterületről lényegében minden, a szernek nem ellenálló növényt eltüntessenek, s így a haszonnövény károsítása nélkül teljesen gyommentessé tegyék a táblákat – írja a National Geographic.

Kevés tanulmányban vizsgálták, hogy a transzgének képesek-e a túlélésben versenyképessé tenni a gyomokat vagy a haszonnövények vad rokonait, miután keresztporzással bekerülnek a genetikai állományukba. Elvileg nem. Ugyanis „a hagyományos elvárás szerint szelekciós nyomás hiányában minden transzgén hátrányt jelent a vadonban, mivel ez az “extra gépezet” csökkentheti a növény rátermettségét – mondja Norman Ellstrand növénygenetikus, a University of California in Riverside oktatója.

Egyértelmű példa

A sanghaji Fudan Egyetemen ökológusa, Lu Baorong és kollégái azonban kiderítették, hogy a termesztett rizs vad formájának túlélőképessége jelentősen megnő a glifozát-rezisztencia révén. A tudósok genetikailag módosították a nemesített rizs egyedeit, és a módosított rizst egy „gyomos” rokonnövénnyel keresztezték. Ezután a kutatócsoport lehetővé tette, hogy a keresztezett utódok egymással szaporodjanak. Ahogy az várható volt, ezek a növények ellenállóbbak voltak módosítatlan társaiknál. Sőt,a hibrideknél glifozátos kezelés nélkül is nagyobb sebességű volt a fotoszintézis, több hajtást és virágot növesztettek, és növényenként 48–125 százalékkal több magot hoztak, mint a nem transzgénikus hibridek.

Az a tény, hogy ily módon a vad rizsfélék genetikai előnyre tesznek szert, világszerte súlyosbíthatja azoknak a gazdáknak a problémáit, akiknek a földjeit megszállják a gyomként megjelenő rizs-rokonok – idézi Lut a National Geographic. Ha a beültetett gén bekerül a vad rizsfajokba, genetikai sokféleségük – amelynek megőrzése nagyon fontos –, veszélynek lehet kitéve, mivel a transzgénnel rendelkező genotípus a verseny során legyőzheti a normális fajt – mondja Brian Ford-Lloyd, a Birminghami Egyetem növénygenetikusa. Hozzáteszi: Ez a GMO-növények rendkívül káros környezeti hatásainak egyik legegyértelműbb példája.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.