A Paradicsomban még békében megfért egymás mellett oroszlán és bárány, de Noé bárkájában is együtt utazott ragadozó és “préda”. A dolgok viszont mára valahol “elromlottak”, mert nemcsak a gyilkosság vált a természet rendjévé, de már az embernek is ember a farkasa időtlen idők óta. Egymás elpusztítása 540 millió éve kezdődött.
Minden úgy indult, hogy a kambriumban erőteljesen megnövekedett a Föld oxigénszintje. Egyes kutatók úgy vélik, ez okozta az úgynevezett kambriumi robbanást, az egyre több és változatosabb felépítésű létforma megjelenését. Mások szerint azonban a folyamat öngerjesztő volt oly módon, hogy az állatok közti erősödő verseny vezetett újabb és újabb fajok kialakulásához. Egy új tanulmány most arra vállalkozott, hogy összesimítsa a két álláspontot.
Ma is megvan az őskörnyezet
A kambrium egy földtörténeti kor 540 millió évvel ezelőtt kezdődött és 490 millió éve ért véget. Az addig igencsak szegényes állatvilág robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A geológiai időskálán szinte egy szempillantás alatt, azaz 20 millió éven belül megjelent az összes ma ismert törzs elődje.
A trilobiták, vagy háromkaréjú ősrákok is a kambriumban fejlődtek ki (forrás: AFP)
Erik Sperling, a Harvard Egyetem munkatársa és kollégái olyan környezetben tanulmányozták az életet, ami a prekambrium idején jellemezhette a Föld óceánjait. A mai mélytengerekben az oxigén szintje nagyon alacsony, így az ottani feltételek visszavetíthetők 540 millió évre. Ezekben a zónákban az életet jellemzően mikrobális lények, valamint nagyon apró állatok képviselik.
Baktériumokkal, vagy a lehulló törmelékkel táplálkoznak, a biológiai sokféleség nagyon alacsony. Ragadozók pedig egyáltalán nem, vagy csak elvétve élnek itt. Sperling szerint ez arra utal, hogy a prekambrium alacsony oxigénszintű vizeiben is nagyon kevés lehetett a ragadozó. A kövületek alapján állatok már a kambrium előtt 200 millió évvel is léteztek, ám ragadozók fosszíliái csak ebből a korból kerültek elő.
Fegyverkezési verseny az állatvilágban
Ahogy a mai tengerekben emelkedünk, úgy dúsul az oxigén és ezzel együtt egyre több portyázó ragadozóval találkozhatunk. A kutatók szerint a kambriumban növekvő oxigénszint lehetővé tette a zsákmány üldözéséhez szükséges anyagcsere-folyamatokat, és ezt a korai állatok ki is használták. Nemcsak a sodródó planktont fogyasztották el, hanem az időszak alatt állkapcsokat növesztettek, amivel elkapták és megrágták a zsákmányt.
A fegyverkezési verseny pedig formák hihetetlen sokszínűségét hozta létre a kemény páncéltól a védelmet biztosító tüskékig. A ragadozók egyre hatékonyabb fegyvereket, míg a préda újabb és újabb védelmi vonalakat fejlesztett ki.
