A Mars völgyei arról tanúskodnak, hogy valaha víz folyt a vörös bolygó felszínén. A nagy kérdés az, hogy ez vajon a föld alól bugyogott-e fel, vagy csapadék formájában érkezett-e. A Brown Egyetem munkatársai négy magas marsi hegy vízmarta völgyeit és az ősi légköri cirkulációs viszonyokat hasonlították össze.
Úgy találták, hogy a völgyeket lefolyó csapadékvíz hozta létre, a folyamatot ráadásul a Földön is megfigyelték. A Hawaii-szigeten az uralkodó keleti szelek meleg, nedves levegőt szállítanak. A hegyláncoknak ütközve azonban még a keleti oldalon meg is szabadulnak terhüktől, annyi erejük nincs, hogy a páradús levegőt „átemeljék” a csúcsokon.
Így a hegység keleti oldalán trópusi dzsungel virul, míg a nyugati lejtők szárazak, sivatagosak. Kat Scanlon, a geológiai tudományok végzős hallgatója ebből kiindulva véli úgy, hogy a hasonló domborzati minták ugyanígy alakultak ki a korai Marson is az uralkodó széljárással szemben fekvő hegyoldalakon.
A szimulációs modellek alátámasztották a feltételezést. A légköri paraméterek alapján a tudósok úgy vélik, hogy a hideg idő miatt a kérdéses csapadék túlnyomórészt hó volt, illetve az időszakos felmelegedések hatására eső is lehetett. A következő lépés a hóolvadás modellezése lesz. Milyen gyorsan olvadt a hótakaró? Önmagában elegendő vizet tárol-e a völgyek létrehozásához, illetve szükség volt-e folyékony halmazállapotú csapadékra? – sorolja a kihívásokat Jim Head professzor.
