Tudomány

A klíma is okozhatta a maják végét

Kétezer év éghajlati adataiból jutottak arra a következtetésre, hogy az aszályok szerepet játszhattak a civilizáció bukásában.

Korábban a témában:

A kutatások eredményeit összefoglaló tanulmány a Science pénteki számában látott napvilágot.

Évtizedek óta viták tárgya, hogy mi vetett végett a Kr.u. 300 és 1000 között tartó klasszikus maja kornak. A régészekből és geokémikusokból álló nemzetközi team Belize déli részén, az Uxbenka maja romvárostól alig 5 kilométerre lévő Yok Balum-cseppkőbarlangban végzett vizsgálatokat. A Kr.e. 30-tól csaknem napjainkig, 2006-ig tartó időszakot felölelő elemzések során két évezredre visszamenőleg határozták meg pontosan a csapadékmennyiség eloszlását, majd az adatokat összevetették a térségben lévő maja emlékművekre vésett “történelmi beszámolókkal” – olvasható a PhysOrg és a Science News tudományos hírportálon.

A szokatlanul bőséges csapadék Kr.u. 450 és 660 között az élelmiszertermelés növelését és demográfiai robbanást okozott a térségben” – mondta Douglas Kennett, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

A legújabb klimatikus adatok azt mutatták, hogy 660 után fokozatosan egyre szárazabbá vált az éghajlat. A folyamat négy évszázadon át tartott, és a térség időnként súlyos aszályos periódusokat élt át. Mindez a mezőgazdasági termelés visszaeséséhez, a városállamok közötti háborúskodáshoz vezetett, a politikai hatalom központjai északabbra, a Yucatán-félszigetre tolódtak át. A legkegyetlenebb aszály 1020 és 1100 között, a jelentős maja központok eleste után sújtotta “Belize” déli részét, ekkor a maradék maja népesség is elhagyta a régiót.

Évszázadok során csökkent a városok népessége és fogyatkozott a maja uralkodók hatalma, befolyása” – fogalmazott Douglas Kennett.

Arlen Chase, a Közép-Floridai Egyetem antropológusa, aki a Yok Balum-cseppkőbarlang közelében lévő Caracol régészeti helyszín feltárásán dolgozik, viszont úgy véli, hogy a maják sokszor és sikeresen alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz, így a szárazság önmagában nem okozhatta bukásukat.

Mindazonáltal nem kétséges, hogy az aszályok komoly szerepet játszottak a maja civilizáció sorsában” – tette hozzá Arlen Chase.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.