Tudomány

Saját űrállomásukra küldtek embereket a kínaiak

Sikeresen fellőtték a Sencsou-9 űrhajót és háromfős legénységét, amely kézi vezérléssel próbál meg dokkolni Kína kísérleti űrállomás-moduljával.

Az űrhajó magyar idő szerint szombaton 12 óra 37 perckor (helyi idő szerint este 6 óra 37-kor) az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontból hagyta el kilövőállását, pályára állt, és folytatta útját a 2011 ősze óta a Föld körül keringő Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodul felé. Ha az űrhajó teljesíti küldetését, ez lesz Kína első kézi vezérlésű dokkolása az űrben.

Az űrhajó 9 méter hosszú, legnagyobb átmérője 2,8 méter, felszálló tömege 8130 kilogramm. A tervek szerint a csatlakozás után az űrhajósok tíz napot töltenek majd a világűrben.


A hordozórakéta a Hosszú Menetelés-2F nevet viseli. (Fotó: AFP)

A Sencsou-8 űrhajó tavaly novemberben automatikus üzemmódban kétszer is sikeresen csatlakozott a kísérleti űrállomásmodulhoz. A mostani cél, hogy a dokkolás után két űrhajós átszálljon a Tienkung-1-re, ott különböző tudományos kísérleteket, teszteket végezzen, adatokat gyűjtsön, ellenőrizze a berendezések működőképességét, illetve megfigyelje az űrhajósok egészségi állapotát, szervezetük viselkedését a súlytalanság állapotában.

A Sencsou-9 személyzetének női tagja, Liu Jang 33 éves, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg őrnagya, aki csaknem 1700 órát repült a légierőnél. A világon eddig már hét ország összesen több mint ötven űrhajósnőt küldött az űrbe. A Szovjetunió – és a világ – első űrhajósnője Valentyina Tyereskova volt, aki a Vosztok-6-tal repült 1963 júniusában. A Sencsou-9 parancsnoka a 46 éves Csing Haj-pong, aki 2008-ban a Sencsou-7 űrhajón már helyet kapott. A legénység harmadik tagja a 43 éves Liu Vang.

Kína 2016-ra szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már működésbe kívánja hozni az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik