A Duna közelében lévő Geissenklösterle régészeti helyszínen két fuvola került elő – az egyiket mamutagyarból, a másikat valamilyen madár csontjából faragták. A helyszínen átfúrt fogak, különböző díszek, valamint kőeszközök kerültek elő.
“A leletek alátámasztják azt a néhány évvel ezelőtt megfogalmazott feltételezésünket, miszerint a Duna kulcsszerepet játszott a népesség közlekedésében és technológiai újítások cseréjében a 45-40 ezer évvel ezelőtti időszakban Közép-Európában” – hangsúlyozta Nick Conard, a Tübingeni Egyetem professzora.
(Forrás: Tübingeni Egyetem)
Az Oxfordi Egyetem kutatói elvégezték azoknak a csontoknak a radiokarbonos kormeghatározását, amelyeket ugyanabban a rétegben találtak, mint a hangszereket. Mint kiderült, koruk 42-43 ezer év, vagyis a leletek az úgynevezett aurignaci kultúra népéhez köthetők.
Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a modern ember két-háromezer évvel azelőtt telepedett meg a Duna felső folyásánál, hogy Közép-Európában 39 ezer évvel ezelőtt hidegre fordult az időjárás.
“Nagy kérdés, hogy milyen hatással lehetett a lehűlés az európai népességre” – fogalmazott Tom Higham, az Oxfordi Egyetem professzora. Lehetséges, hogy a Geissenklösterle régészeti helyszín közelében, a modern ember szomszédságában a neandervölgyi ember közösségei is éltek, de jelenleg nincs arra semmi bizonyíték, hogy a két népesség között lett volna kapcsolat Európának ebben a szegletében.
