A színpompás felvételen az NGC 1073 katalógusjelű spirálgalaxis látható, amely a Cethal (Cetus) csillagképben, 55 millió fényévnyire van a Földtől.
(Fotó: NASA/ESA)
A csillagászok szerint a felvétel azért érdekes, mert a Tejútrendszert csak belülről figyelhetjük meg, míg az NGC 1073 lehetőséget biztosít a “külső” megfigyelésre is.
A Hubble felvételén látható egy “érdes” gyűrű, amely a galaxist öleli körül, a képződményt a születőben lévő csillagok alkotják. A gyűrű belsejében egy fényes röntgenforrás ragyog: az IXO 5 katalógusjelű képződmény nagy valószínűséggel egy kettős rendszer, amelyet egymás körül keringő csillag és fekete lyuk alkot.
A felvétel felső részében több, vöröses árnyalatú objektum látható, ezek mindegyike távoli galaxis, amelyek lényegesen messzebb vannak a Földtől, mint az NGC 1073.
A küllős spirálgalaxisok családjába tartozik, amelyekben a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van. A spirálkarok a küllő végeitől indulnak.
A küllő a feltételezések szerint a galaxisok korosodásával alakul ki, mivel a világegyetem korai szakaszából származó, igen távoli és halovány csillagvárosok négyötöde nem rendelkeznek ilyen struktúrával. Ugyanakkor a “jelenkori” spirálgalaxisok kétharmada már küllős.
Ezt az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy általában a küllővel rendelkező galaxisok zsúfolva vannak idősebb, vöröses színben látható csillagokkal, és kevesebb közöttük az olyan galaxis, amelyben kéken világító, forró, fiatal csillagok lakoznak.
