Kedvező rövid és hosszú távú eredményei miatt a szaruhártya, a vese és a máj átültetése után a negyedik leggyakrabban végzett szervátültetés. Az utóbbi harminc évben világszerte körül-belül százezer szívtranszplantációt végeztek el – jelenleg évente csak ötezer donor szívével lehet számolni.
Forrás: MTI / Balogh P. László
A világ első szívátültetését mindössze 24 évvel és épp egy hónappal, 1967. december 3-án végezték el a dél-afrikai Fokvárosban. A sikeres műtétet Christian Barnard doktor végezte el: egy közlekedési balesetben elhunyt, 27 éves nő szívét egy 53 éves férfi, Louis Washkansky mellkasába helyezte. A beteg a beavatkozás utáni 18 napot élte csak túl, azonban a siker már a következő egy évben száznál is több próbálkozást generált.
A kezdeti lelkesedés azonban néhány év után megtört, mivel az átültetések eredményessége messze elmaradt a várakozásoktól – hiányzott ugyanis az immunrendszer hatékony elnyomása, hogy a szervezet ne támadja meg a kapott szervet. Ezen a Cyclosporin változtatott, aminek immunszupresszív hatását 1972. január 31-én fedezték fel.
Itthon Szabó Zoltán professzor és munkacsoportja már 1987-ben elkezdett készülni a műtétre: a technika tanulmányozása mellett holttesteken is gyakoroltak. A professzor szerint az egész eljárás során az óramű pontosságú csapatmunka elengedhetetlen, hiszen a donor halála után négy óra marad a szív kioperálására, a helyszínre szállításra, közben a vércsoport mellett számos jellemző megállapítására, és a fogadó páciens megfelelő előkészítésére.
Forrás: MTI / Balogh P. László
A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 1992. január 3-án délután négytől este tizenegyig műtöttek. A páciens, Schwartz Sándor elmondása szerint az altatás előtti utolsó pillanatban még egyszer eszébe jutott, hogy Szabó professzor azzal bíztatta, 97%-os esélye van. Eldöntötte, hogy nem ő lesz a három százalék.
Ez az elhatározás olyan erősnek bizonyult, hogy – bár a mai napig tucatnyi gyógyszert kell szednie – a műtétnek köszönhetően Sándor még ma is él és jó egészségnek örvend. Sőt, épp a beavatkozásnak „köszönheti” feleségét és két gyermekét, ugyanis nejével épp a kórházban ismerkedett meg. A transzplantáció azonban máshogy is befolyásolta az életét: „Nem tudom, megváltozik-e az ember, s felveszi-e a donor tulajdonságait, mindenesetre régen rengeteget olvastam, a műtét óta viszont inkább a sportok felé mozdultam, focizni szeretek leginkább.”
Alig két héttel az első után sor került a második, ugyancsak sikeres beültetésre is, amit már Bodor Elek professzor végzett el. 1992. január 3-a óta összesen 205 szívátültetés történt Magyarországon, amiből 190-et épp a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáin végeztek – ezek közül ötnél a szív mellett veseátültetésre is sor került. Három beteg pedig ismételt szívátültetésben is részesült. Ezen a klinikán ültették be 2008. február 15-én az első hazai műszívet is – az ilyen eszközök fejlesztésében is élen jár egyébként a hazai orvostudomány.
Magyarország 2012-ben csatlakozik az európai transzplantációs szövetséghez, az Eurotransplanthoz. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy azok a sürgős transzplantációra váró betegek, akik magyar szívtranszplantációs centrumban fekszenek, külföldről is kaphatnak szívet beültetésre, ami nagyobb esélyt ad az életet jelentő szívátültetés mielőbbi elvégzésére.
