A hold felszínén az ember számára zord körülmények uralkodnak. Hőmérséklete legfeljebb a -160 °C fokot érheti el.
Eddig úgy gondolták, az égitesten a melegedésnek semmi jele nincs, és a 90 km mély óceánját fedő külső jégtakaró 10-15 km, tehát feltörhetetlen az emberi szondák számára.
Egy új kutatásban Britney Schmidt bolygószakértő még a Gelileo űrszonda 1989-ben gyűjtött adatait elemezte ki a texasi egyetemen.
Arra jutott, hogy az Europé jege néhol sokkal vékonyabb, mint ahogy azt gondolták eddig. Nem egy egybefüggő és feltörhetetlen jégpáncél borítja a holdat, hanem egy néhol “sebhelyes”, repedezett felület, és vannak olyan folyékony tavak is a felszínen, amelyeket csak 3 km vastag jég borít. (Az antarktiszi tavakhoz küldött expedícióknak szintén ilyen vastagságú jégpáncélokat kell áttörni lásd. a Vosztok-tavi expedíciót.)
Egy ilyen Europé-tó létezésére bizonyítékot is talált. A vízi képződmény körülbelül akkora területen helyezkedik el, mint az észak-amerikai Nagy-tavak.
Fantáziarajz az Europé “Nagy-taváról”: (Fotó: Texasi Egyetem)
A folyékony víz jelenléte újra felveti annak lehetőségét, hogy a zord felszín alatt valamilyen formában élet bújhat meg.
Az Egyesült Államokban és Európában már évek óta terveznek egy küldetést az Europé holdra, remélik sikerül egy szondát elindítani az égitestre még az 2020-as években.
