Tudomány

Idegenek lehetnek a Naprendszerben?

Egy új számítás alapján, nem kizárható a földönkívüliek jelenléte a környező bolygóknál és a Földön.

Jacob Haqq-Misra és Eavi Kumar Kopparapu a Penn State Egyetem asztrofizikusai nem az ufóhívőket kívánják támogatni, mindössze az úgynevezett Fermi-paradoxonra adták meg a maguk válaszát.

A Fermi-paradoxon egy látszólagos ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magasra becsült valószínűsége, és az ilyen civilizációkra vonatkozó bizonyítékok hiánya között. Tehát hiába állítanak fel olyan elméleti modelleket a tudósok, hogy mekkora lehet az intelligens életformák száma az Univerzumban, amikor egyetlen elfogadható bizonyítékot sem találtak arra vonatkozólag, hogy léteznének ilyenek.

Az amerikai kutatók azt próbálták meghatározni, mi okozhatja a paradoxont. Szerintük azért nem találtuk meg az intelligens élőlények nyomait, mert a matematikai esély nagyon kicsi rá, hogy felfedezzük őket, akár még közvetlen küzelünkben is.

Például egy olyan olyan szonda is – mint a Voyager-1 -, mely kijutott a csillagközi térbe egy hozzánk hasonló földönkívüli civilizáció számára – ha oda évmilliók után eljutna – még mindig túl kicsi lenne ahhoz, hogy észrevehetővé váljon.

Mi emberek a saját Naprendszerünkben sem látunk mindent, sőt, ha a Holdon lenne egy idegen civilizáció által küldött szonda, még legmodernebb a Hold körül keringő eszköz az LRO – a Lunar Reconnaissance Orbiter – képeinek segítsége alapján sem tudnánk megkülönböztetni egy egyszerű holdi sziklától.

A két kutató azzal érvel tehát, mivel a Naprendszer – sőt még a Föld – megfigyelése terén is hiányosak adataink, matematikailag pedig nem lehet kizárni annak az esélyét, miszerint földön kívüli tárgyak lehetnek körülöttünk, csak még mindig nem észleltük őket.

“LEVÉL” EGY MÁSIK NAPRENDSZERBE

A Pioneer-10 űrszonda volt az első, melybe az emberiség szándékosan rejtette el egy földönkívüli civilizáció részére küldendő üzenetét. A Pioneer-10-et 1972-ben indították. 1997-ig úgy tűnt, az első szonda lesz, mely elhagyja a Naprendszert, de a Voyager-1 megelőzte.

Az űrszonda végső célja a vörös Aldebaran, a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, amelyet mintegy 2 millió év múlva ér el.

Útnak indítói arra a valószínűtlen esetre is felkészítették, ha netán értelmes élőlények találnák meg: a fedélzeten egy olyan aranyozott alumíniumlemezt helyeztek el, amely a Naprendszerről, Földünkről és az emberiségről tartalmaz fontos információkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik