Tudomány

Azonosították a fekete halált középkori csontvázakon

600 éves pestiskórokozót sikerült kimutatniuk német és kanadai tudósoknak.

A fekete halál mindössze öt esztendő alatt 1348 és 1353 között a középkori Európa lakosságát harmadára csökkentette. A közelmúltig nem volt biztos, hogy a fertőzést okozó baktérium a ma ismert pestiskórokozóval a Yersinia pestissel lett volna azonos.

Egy új tanulmány, melyet az amerikai tudományos akadémia fő folyóiratában a PNAS-ban – Proceedings of the National Academy of Sciences-ben – tettek közzé, végre pontot tett az ügy végére. Valóban azonos baktériumról van szó, a középkori fekete halál nem egy kihalt pestisféle.

A német Tübingeni Egyetem tudományos régészeti intézete kutatóinak és a kanadai McMaster Egyetem tudósainak sikerült genetikai vizsgálatokkal kimutatni egy londoni temetőből származó középkori mintákban – fogzománcból – a Yersinia pestisbaktérium jelenlétét.

A kutatók azt is kiderítették, hogy a középkori kórokozó a pPCP1 jelű plazmid alapvető örökítő anyag miatt volt sokkal fertőzőbb a pestis modern változatánál.

FEKETE HALÁL – BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT PUSZTÍTOTT

A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak.

Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe az ostromló kipcsákok katapultjaikkal számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be.

A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt hajókon menekültek Kaffából, így a pestis eljutott Konstantinápolyba, majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába.

Az orvostudomány fejletlensége miatt abban a korban még nem tudtak védekezni, bár arra viszonylag gyorsan rájöttek, hogy veszélyesen ragályos.

A fejlettebb európai városokban ezért később már lezárták a város, illetve a fertőzöttek otthonait, de a legtöbb helyen a pestis ellen kevéssé hatékony természetes gyógymódokat – füstölést, gyógyfüveket -, illetve az egyház által javasolt érvágást, böjtölést és bűnbánatot ajánlották. (forrás: Wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik