Egy kozmetikai vagy gyógyszerkészítményre adott allergiás bőrreakció kiütésekhez, viszketéshez, vagy akár ekcémához vezethet. 2009-től azonban az európai országokban a kozmetikai termékek és alkotórészeik nem vizsgálhatók állatkísérletekben, így a biztonsági tesztek más hatékony módját kellett kidolgozni.
A svédországi Lundi Egyetem kutatói egy leukémia sejtvonalon tesztelték, hogy milyen választ adnak a sejtek ismert kémiai anyagokra.
A kísérlet eredményei alapján egy 200 génből álló “biomarker jelcsomagot” állítottak össze, amely szerintük pontosan megkülönbözteti az érzékenyítő – allergiára hajlamosító – vegyületeket a nem érzékenyítő anyagoktól. A jelcsomag vizsgálatával még azt is előre tudták jelezni, hogy egy adott, érzékenyítő vegyület mennyire erős választ vált ki.
A BMC Genomics című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, az emberi eredetű laboratóriumi sejttenyészet gyors és megbízható helyettesítője lehet az állatkísérleteknek az új vegyületek biztonságosságának kipróbálásában.