Harmincegy tengeri fosszíliát vizsgáltak meg alaposabban egy mexióki régészeti területen Martha Cuaves régész és munkatársai.
A mexikói Antropológiai és Történeti intézet által három éven keresztül végzett kutatás azt akarta megfejteni, hogy a maják számára milyen jelentőséggel bírhattak a fosszíliák.
A tudósok szerint az értékes leleteket a maják sírkőnek, rituális célokra használták, esetleg isteneiknek ajánlhatták fel.
A fosszíliák a legkülönbözőbb korokból származnak. A legkorábbi a paleocénból, nagyjából 63 millió éves. A fosszíliákat a világ keletkezésének tanulmányozására késztették a majákat. Ezt a kutatók szöveges és képes forrásokból, valamint szóbeli tradíciókból ismerik.
A palenque-i emberek számára a fosszíliák azt a földet testesítették meg, amelynek helyén korábban víz volt; ez az istenek parancsára visszahúzódott, felépültek a városok, és egy új korszak kezdődött el. „A maják tudták, hogy a Föld más volt ezer éve, s azt is, hogy állandóan változik.” – állítják a kutatók.
