Életet ontott a legelső játékbírói vétség

Egy 1800 éve elesett gladiátor sírverse tartalmazza az igazságtalan "játékvezetői" döntésre való legrégebbi ismert panaszt.

Korábban a témában:

Diodorus Amisusban – mai Samsun -, a görög telepesek által Kr.e. 562-ben alapított fekete-tengeri kikötővárosban látta meg a napvilágot. Sírkövét, amely száz éve került napvilágra Törökországban, a brüsszeli Musee du Cinquanternaire gyűjteményében őrzik.

A síremlékén a győzedelmes Diodorus látható, aki mindkét kezében egy-egy kardot markolva magasodik a földön kuporgó, kegyelemért esedező ellenfele felett. Mivel a gladiátornak két kardja van, a kutatók korábban azt feltételezték, hogy dimachaerusról van szó, vagyis olyasvalakiről, aki két karddal vív egyszerre.

Michael Carter, a kanadai Brock Egyetem professzora egy egészen más történetet olvasott ki a sírversből, amelyben Diodorus azt panaszolja, hogy miután ledöntötte lábáról ellenfelét, Demetriust, nem ölte meg azonnal.

“A sors, valamint a summa rudis – döntnök – csalafinta mesterkedései okozták balvégzetemet” – szól a sírvers.

“Az epitafiumban Diodorus egyértelműen kijelenti, hogy ledöntötte ellenfelét, Demetriust, akit nem ölt meg, csak elragadta a kardját. Demetrius megadása a küzdelem végét jelenthette volna” – magyarázta Michael Carter.

Hozzátette: a legyőzött gladiátor sorsát általában a játékot rendező munerarius döntötte el, akinek viszont figyelembe illett vennie a nézők kívánságát is. Ebben az esetben a sumam rudis másként döntött, megengedvén Demetriusnak, hogy felálljon, kardot ragadjon és folytassa a küzdelmet.

Michael Carter szerint a döntés oka a helyzet helytelen megítélése volt.

“A summa rudis Demetrius elestét véletlen botlásként ítélte meg” – jegyezte meg a kanadai professzor.

A második “menetben” Demetriusnak kedvezett a szerencse és végzetes ütést mért a szerencsétlen Diodorusra.

Michael Carter szerint a síremlék nemcsak elmeséli a balszerencsés gladiátor történetét, de bepillantást enged a gladiátori viadalok játékszabályaiba.

“Egyetlen ókori szerző sem részletezi ezeket a szabályokat. Úgy vélem, hogy e szabályok egyikét árulja el nekünk Diodorus sírfelirata, amelyből kiviláglik: az ellenfél ledöntése nem jelentette automatikusan a küzdelem végét” – hangsúlyozta a kanadai tudós.

Hasonlóképpen járhatott egy másik gladiátor, a Firenzéből származó Urbicus, aki 22 éves korában, a 13. viadalában esett el, s aki arra figyelmezteti minden “kollégáját”, hogy azonnal ölje meg legyőzött ellenfelét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.