Nemzetközi kutatócsoport több ezer önkéntes csigagyűjtő segítségével elemezte 15 európai országban a csigák képességét a gyors alkalmazkodásra. Eredményeik alapján az életkörülményeikben és a rájuk leselkedő ellenségek világában bekövetkező változásokra a csigák gyors választ adnak. A szakemberek a csigaházak színéről és mintájáról gyűjtött régi és friss adatok – félmillió ligeticsiga-példány – összevetésével jutottak erre a következtetésre.
Az Európa-szerte elterjedt ligeti vagy sávos csiga – Cepaeas nemoralis – mindössze ötven év alatt ment át genetikai változáson. “Ez rövid idő az evolúcióban” – mondta Christian Anton – a kutatás németországi koordinátora. Ez az időszak 15-20 csigagenerációt tesz ki. “Nem tudjuk, mik a változás okai, és hogy az éghajlat szerepet játszik-e” – mondta a hallei tudós.
A kutató szerint a sárga csigaházak – amelyek a legkevésbé melegszenek át a napsütéstől – németországi élőhelyükön homokszínt öltöttek. Más helyeken élő példányok egyszerűen csak árnyékba húzódtak a nap elől. A kutatás azt is kimutatta, hogy a kontinensen csökkent a csak egy csíkkal színezett csigaházak mennyisége. A tudósok még erre sem találtak magyarázatot.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tanulmány a csigák evolúciójáról (PLoS ONE)
