A Római Nemzeti Múzeum végezte el az iráni nő arcának rekonstrukcióját, akinek ötezer éves holttestét 2006-ban a Leégett városban találták meg. Az arcrekonstrukció a római orientalisztikai múzeumban, a Museo Nazionale d’Arte Orientale-ben látható.
A régészek egy mesterséges könnyű anyagból készült szemgolyót találtak egy 182 centiméter magas női csontvázban.
Az ókori “óriáshölgy” időszámításunk előtt 2900 és 2800 között élhetett. Évekig nem tudták eldönteni, hogy a protézisnek halotti szertartásban lehetett szerepe, vagy pedig valóban esztétikai célokat szolgált. A 2,5 centiméter átmérőjű félgömb alakú tárgy funkcióját a nő arcának rekonstrukció során sikerült megfejteni.
A mikroszkópos vizsgálatok kiderítették, hogy a műszemet vékony aranyréteg borította, közepére egy kört gravíroztak, mintha egy valódi szem írisze lenne. A szemet két aranyszál tartotta a helyén, melyre felfűzték a protézist. A szemgödörben lévő lenyomatok azt bizonyítják, a hatalmas hölgy a szemgolyót életében is viselte. Az elhunyt igen magas rangú lehetett, mivel kevesen engedhették meg akkoriban a protézisek viselését, sírjában pedig értékes ékszerek, apróbb tárgyak is rejtőztek.
A terület, ahol a műszemet találták értékes régészeti lelőhely. Itt találtak rá a legelső backgamonn – ostábla – készletre, itt leltek rá a legkorábbi étkezési célokra használt köménymagra. A Leégett városi feltárásokhoz kötődik a legkorábbi animált kép felfedezése is.
A Leégett város, amelyet Kr.e. 3200 körül alapítottak, háromszázezer hektáros területet foglalt el, és négy civilizációnak adott otthont.
Ez az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig, és háromszor épült újjá, míg Kr.e. 2100-ben lakói végleg elhagyták
AJÁNLOTT LINKEK:
Cikk az iráni hölgy arcának rekonstrukciójáról (Archeology Daily)
