A NASA kutatói a közelmúltban kezdhették meg a Bennu aszteroidáról elhozott minták elemzését – írja a ScienceAlert. Az anyagokat az OSIRIS-Rex űrszonda gyűjtötte be 2020 októberében, és 2023 szeptemberében juttatta el azokat a Földre.
A megállapítás alapja a kisbolygón észlelt foszfátkéreg. Ezen kalciumban és magnéziumban gazdag foszfátásványt még soha nem látták földi meteoritokon, kémiai összetétele viszont kísértetiesen hasonlít a Szaturnusz Enceladus nevű holdjánál észlelt anyagokra.
Az Enceladust vastag jégpáncél borítja, amelynek mélyén egy vízóceán rejtőzik. Ezen óceán anyagai gázkitörések formájában időnként az űrbe távoznak.
A foszfát az élet egyik építőköve. Az új felfedezés megerősíti azt az elméletet, amely alapján a földi élet számára szükséges anyagot ősi aszteroidák hozták el bolygónkra.
A kutatók azt feltételezik, hogy az objektum, amelynek a Bennu egykor a része volt, az Enceladusra hasonlíthatott, de nagyjából feleakkora lehetett. Ahogy a korai Naprendszer formálódott, az égitest egy másik objektummal ütközhetett, megsemmisülésével pedig aszteroidák ezrei keletkezhettek.
Az OSIRIS-Rex missziója mindössze a harmadik küldetés volt történelmünkben, amellyel mintákat hoztak el egy kisbolygóról. Az oda-vissza út hét évig tartott, az űrszonda 6,21 milliárd kilométert tett meg.
Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem munkatársa és az anyagokat vizsgáló szakember szerint óriási mennyiségű mintához jutottak, hosszú ideig lesz mit elemezniük. Az aszteroida darabjait a világ minden tájáról érkező kutatók vizsgálják, több ezer részecskéről van szó, a legnagyobb 3,5 centiméteres.
A szakértők úgy vélik, hogy a Bennu rendszerünk korai, 4,5 milliárd évvel ezelőtti időszakából származó anyagokat tartalmaz. Mintáinak elemzése még nagyon kezdeti szakaszban jár.
