Július 13-án csillagászati szempontból rendkívül közel, mintegy 100 ezer kilométerre száguldott el egy aszteroida – írja az IFLScience.
Az égitest ráadásul meglehetősen nagy, megközelítőleg 60 méter széles. Egy ekkora aszteroida jelentős helyi pusztítást képes okozni, ha lakott terület fölött lép be a légkörbe, a cseljabinszki meteorrobbanás hátterében például egy jóval kisebb objektum állt.
Hetente több tucat aszteroida közelíti meg a Földet – ezt csak az elmúlt évtizedekben lezajlott égbolt-megfigyelési technológiák fejlődése miatt tudjuk. Fontos kiemelni, hogy az objektumok többsége több millió kilométerre jár, a kutatók számára pedig akkor válik igazán érdekessé egy kisbolygó, ha az a Hold pályáján belülre kerül.
A mostani égitest, az 2023 NT1 nemcsak rendkívül közel járt, hanem még viszonylag nagy is. Manapság az ekkora aszteroidákat jellemzően jóval az érkezésük előtt felfedezik, potenciális ütközés esetén akár előre ki is üríthetik az érintett régiót.
Az objektum a Nap felől érkezett, ezért nem tudták észlelni. A 2023 NT1-et csak két nappal később találták meg az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) dél-afrikai műszerével, később a világ több pontjáról is detektálták. A becslések alapján a kisbolygó 2044-ben térhet vissza, ám ekkor is jóval távolabb lesz tőlünk, mint július 13-án volt.
Az eset jól bizonyítja, hogy hiába javult sokat a technológiánk, egyes aszteroidák korai felfedezése még mindig kihívást okoz. A biztonság érdekében ezért további fejlődésre lenne szükség.
