Tech

Nekünk ez a négy játék segített átvészelni 2021-et

Bár tavaly ilyenkor még nagyban reménykedtünk, de végül az idei év sem lett sokkal jobb, mint 2020, a koronavírus továbbra is rányomta a bélyegét a mindennapjainkra. A sokszor nem túl vidám valóság elől olykor könyvekhez, filmekhez és sorozatokhoz menekültünk, illetve idén is akadtak olyan videojátékok, amik segítettek átvészelni a kevésbé kellemes szakaszokat. Összeállításunkban a négy legnagyobb idei kedvencünket szedtük egy csokorba, olyan játékokat, amiket még jövőre is érdemes elővenni, ha valaki lemaradt volna róluk.

Deathloop

Habár év végén megérkezett a Halo Infinite, ami immár egy nyílt világgal (és ingyenes multival) várja a játékosokat, az FPS (belső nézetes lövöldözős) műfajban végül nem Master Chief új kalandja volt az idei nagy kedvencünk. Hanem a Deathloop, ami lényegében az Idétlen időkig videójátékos megfelelője. Az Arkane Studios fejlesztésének legfontosabb mechanikája a hurok. Blackreef szigetét egy ismétlődő napi időciklusba zárták: attól függetlenül, hogy a főhős meghal vagy túléli a nap eseményeit, ugyanazon a helyen ébred, újra, ugyanazon a reggelen. Az egyjátékos módban a főhős, Colt Vahn feladata, hogy megtörje a hurkot, amihez – mint kiderül – egy napon belül végeznie kell a sziget összes nevesített célpontjával. Ők gyakran jól megerősítettek és védettek, elérésükhöz olyan tudás szükséges, amivel a játék elején Colt nem rendelkezik. Ezeket az újabb és újabb próbálkozások során kell megszerezni, és bár leírva ez monotonnak hangzik, a megannyi próbálkozás az idei év egyik legszórakoztatóbb játékát eredményezte.

És ez még nem minden, hiszen a játékot időnként „megszállhatja” egy gép, vagy egy másik játékos által irányított, Julianna nevű karakter, aki ránk vadászik. Ha nem akarunk a velünk azonos képességű karakterrel harcolni, akkor elmenekülhetünk, ellenkező esetben pedig a legnehezebb összecsapások egyike vár ránk, győzelem esetén busás jutalommal. Az „invázió” üdítő elem a játék történetének felgöngyölítése közben, de még ennél is mókásabb, ha mi állunk át a másik oldalra, és Julianna szerepébe bújva mi szálljuk meg mások játékát. A Deathloop tehát nemcsak egy remek egyjátékos kampánnyal rendelkezik (menő karakterekkel, továbbá zseniális humorral), de a sztorit letudva is nyújt elfoglaltságot – nem véletlen, hogy rendszeresen elővesszük a megjelenés óta.

Platformok: PlayStation 5, Windows PC

Forza Horizon 5

A Forza Horizon 5 a tisztességes iparosmunka példája lenne, ha ezt a kifejezést nem koptatták és erodálták volna el szinte teljesen az elmúlt évtizedek játékújságírói. Pedig nem jelent rosszat, épp ellenkezőleg: egy teljesen jól, minőségi sztenderdek mentén összerakott terméket, ami kielégíti a célközönség apraja-nagyját. Az ősszel debütált új Forza pedig pont ilyen játék. Nem találja fel a spanyolviaszt, nem pufogja ki a passzátszelet, de tartalmas, mi több, folyamatosan bővülő szórakozást nyújt, ami a kissé steril környezet ellenére 10-20 percig, de 60-100 órán át is kiváló.

A Forza Horizon 5 nagy előnye, hogy az Xbox-konzolokon túl PC-n is kapható, de bármilyen platformon játsszunk is vele (akár mobilon, a felhőből streamelve), igazi parasztvakító élményt nyújt: szép, jól szól, gyors és kellemes. A legtöbb versenyjátékkal szemben egy hatalmas nyílt pályán autókázhatunk benne, ami ráadásul Mexikó virtuális, kicsinyített másaként sokszínűséget is biztosít; sivatagban, esőerdőkben, hóban és sziklák között is száguldozhatunk. A vezethető autók száma pedig olyan nagy, hogy pilóta legyen a talpán, aki mindet kipróbálja.

Mindehhez erős online támogatás jár, azaz nem csak a barátainkkal, hanem idegenekkel is összemérhetjük tudásunkat. És bár sok autós játék nehezen kezelhető, a Forza Horizon 5 annak ellenére és jól irányítható és élvezetes marad, hogy az autók közti különbségek azért érezhetők, és igenis alkalmazkodnunk kell a különböző motorokhoz, lóerőkhöz, útviszonyokhoz.

Platformok: Xbox One, Xbox Series S, Xbox Series X, Windows PC, iOS, Android

Marvel’s Guardians of the Galaxy

Bár az év játéka díjtól messze van, de az év legnagyobb meglepetése titulus egyértelműen jár Marvel’s Guardians of the Galaxy-nak. A közel húsz órára rúgó, szigorúan egyjátékos kalandban – csak úgy, mint a filmekben – Űrlord, Gamora, Drax, Mordály és Groot kapja a főszerepet, játékosként viszont csak Peter Quill, azaz Űrlord irányítására van lehetőségünk.

Játékmenet szempontjából az Eidos Montréal csapata ugyan nem alkotott korszakalkotót, de a gördülékeny, a csapattagok képességeire építő harcrendszer, a látványos és változatos helyszínek remekül kiegészítik a program legnagyobb erényét: az Őrzőket. A csapat minden tagja pazarul megírt dialógusokat kapott, amiket profi szinkronszínészek adnak elő, és minden abszurd, vicces jelenetnél, de még a szívszorító részeknél is érezni, hogy imádták ezt a projektet.

A szereplők kinézete bár jelentősen eltér a filmes megfelelőjüktől, ami már a tavalyi Marvel’s Avengers esetében is fájó volt, viszont míg ott ez a – sokaknak – keserű szájíz a későbbiekben se múlt el, addig itt a játék végén már egy animációs filmet követeltünk ezzel a felállással. A játéknak hiába nincs multija, mi még biztos többször elő fogjuk venni, és csak javasolni tudjuk, hogy más is adjon neki egy esélyt. Elvégre nem minden évben adatik meg a lehetőség, hogy a Wham! klasszikusára, a Wake Me Up Before You Go-Go rúgjuk szét a rosszfiúk ülepét.

Platformok: PlayStation 4 és 5, Nintendo Switch, Xbox One, Xbox Series S és X, Windows PC

It Takes Two

A játékiparban hamar komoly ismertségre szert tevő Josef Fares legújabb (csak kooperatív módban játszható) munkája, az It Takes Two nemcsak a mi tetszésünket nyerte el, de a 2021-es Game Awards díjátadón is az év legjobbjának választották. A történet főhőse May és Cody, egy válás szélén álló pár: kalandos párkapcsolati terápiájuk lányuk kívánságával kezdődik, amitől a felnőttek apró babává változnak, majd kénytelenek együtt dolgozni, hogy visszanyerjék emberi testüket. Ehhez be kell járniuk a házuk immár óriási világát és annak hátsó udvarát: a helyszínek a kapcsolatuk legnagyobb problémáit tükrözik és folyton együttműködésre kényszerítik őket.

A játék kicsiben és nagyban is innovatív: minden pálya más megközelítés igényel, a karakterek mindenhol más-más képességeket kapnak, és ezeket kombinálva kell elérniük az összhangot. A fészerben egyikük például szerez egy kalapácsot, amivel üvegpalackokat törhet össze, illetve kapaszkodóként használhatja az eszközt. A másik karakter pedig szögeket kap, amiket gerelyszerűen eldobhat, ezzel a helyükön tartva a tárgyakat, de utakat is nyithat velük a társának. Mindeközben mindennek van egy másik, átvitt értelme a háttérben: tanulunk a kommunikáció fontosságáról egy kapcsolatban, a dolgokról, amiket feláldozunk az együttélés érdekében, és előkerül, hogyan birkózunk meg a kiégés másokra gyakorolt hatásaival. Fares játéka mindezt a játékmeneten és a minden képkockát átható gyermeki melankólián keresztül közvetíti.

Az It Takes Two tétje nem az univerzum megmentése, hanem két ember újbóli egymásra találása, de pont ez teszi bensőségessé és bájossá. Ha még nem játszottál vele, csak javasolni tudjuk, hogy adj neki egy esélyt egy barátoddal, a pároddal vagy egy családtagoddal közösen, mert egy olyan élményben lehet részetek, amire videójáték formájában csak nagyon ritkán van példa.

Platformok: PlayStation 4 és 5, Xbox One, Xbox Series S és X, Windows PC

Ajánlott videó

Olvasói sztorik