Még a villanyszerelési munkák előtt tisztázni kell, milyen eszközöket akarunk majd alkalmazni, ehhez hány dugaljra, kapcsolóra van szükség, mennyit kell újonnan kialakítani, hol és hogyan érdemes ezeket elhelyezni.
Olyan építkezéseken, ahol igény van erre és a pénzügyi keretbe is belefér egy lakberendező felkérése, ott első körben vele kell megbeszélni, milyen szintű okosrendszert akarunk kiépíteni a házban, milyen eszközöket szeretnénk központilag vagy távolról vezérelni. A lakberendező nemcsak a stílusról gondoskodik, hanem aktív szerepe van a kapcsolók, érzékelők elhelyezésében, ő tartja a kapcsolatot a szakemberekkel, így a fontos szerepet játszó villanyszerelővel is. Ha kisebb büdzsével indulunk neki a felújításnak, akkor közvetlenül a villanyszerelővel konzultálhatunk a terveinkről, célszerűen még a munkálatok megkezdése előtt.
Ugyan nem az okosítás feltétele, de első lépésben mindenképpen célszerű átnézetni a lakás meglévő villamoshálózatát, alapvetően az élet- és vagyonvédelmi szempontok miatt
– emeli ki Benkó Csaba, a Schneider Electric termékmenedzsere. Ha idősebb, 35-40 évesnél régebbi épületről van szó, és a hálózat még alumíniumvezetékekkel szerelt, akkor ajánlatos azokat rézvezetékekre cserélni. Ha már rézvezetékekkel építették ki a rendszert, akkor is át kell vizsgálni a kötődobozokban a kötési pontokat, hogy azok milyen állapotban vannak. Újabb építésű ingatlanoknál az is megoldás lehet, hogy a meglévő villamoshálózatot csupán néhány új dugaljjal, kapcsolóval, és az okosrendszer központi egységével kell kiegészíteni a felújítás során, vagy csak egyszerűen modernebbre cseréljük a régi villanykapcsolóinkat.
hiszen nem jár nagyobb átalakítással egy okoskapcsoló beszerelése, mint egy normál kapcsoló cseréje, hiszen a meglévő villamoshálózattal tökéletesen kompatibilisek az okosotthon elemei.
A legújabb Zigbee 3.0 protokoll biztosítja, hogy a beépített okoseszközeink megbízhatóan és biztonságos módon tudjanak kommunikálni egymással. Ezt az okosközpontot nem kell a lakás középpontjába elhelyezni, bárhol lehet a lakásunkban (nem kell látható helyre tenni), az eszközökhöz ugyanis az információ több tízméteres távolságból is eljut, ami azért lehetséges, mert az egyes eszközök önmaguk bővítik ki a kommunikációs lefedettséget. Így tehát nem kell a lakás vagy ház mértani közepét megkeresni.
A villamoshálózat felújításánál maradva, célszerű számba venni, mennyivel gyarapodott a háztartás gépesítése, és amennyire lehetséges, próbáljuk megbecsülni a jövőbeni igényeket is. A fejlődést érzékeltetendő azt szokták mondani, hogy ahol régen egy konnektor elég volt, ott most egy T-elosztó vagy elosztósor található, és megesik, hogy 3-4 vagy akár 5 fogyasztó is rácsatlakozik. Ez azt is jelenti, hogy a hálózat ezen pontján megsokszorozódik a terhelés, ami pedig nem túl optimális és veszélyforrás is lehet. Egyre több gépet használunk, ez egyre nagyobb terhelést jelent a villamoshálózatunkon. Ha régi az épület és még 16 amperes villanyórával szerelték, akkor a megnövekedett teljesítményigényre tekintettel a villanyszerelők általában hálózatbővítést javasolnak. A bővítés 32 amperig ingyenes, de ha valaki például napelemes rendszert is akar telepíteni, akkor a szakemberek a háromfázisra történő bővítést fogják ajánlani.
Megint csak biztonsági szempontból érdemes a hálózatot több külön körre bontani, minél kisebb legyen az eshetősége annak, hogy mondjuk a villanytűzhely mellett bekapcsoljuk az elektromos fűrészt és a hajszárítót, mire lekapcsol a kismegszakító.
Életvédelmi okokból fontos, és felújításnál már kötelező a FI-relé beszerelése, hiszen ez az elektromos kapcsolókészülék áramtalanítja a hálózatot, amennyiben szivárgó áramot észlel. (Ez például akkor fordulhat elő, ha valaki véletlenül megérinti a hálózat feszültség alatt álló részét.) Ebben az esetben, a készülék még azelőtt bekapcsol, hogy az áramkörbe bekerült személy megsérülne.
Vagyonvédelmi szempontból fontos a túlfeszültségvédelem, különösen manapság, amikor rengeteg a villámcsapás okozta káreset. Fontos ez a fajta védelem, hogy ne menjenek tönkre készülékeink
– magyarázta Benkó Csaba.
Manapság egyre több eszköz csatlakoztatható az internetre, és oldható meg a távolról történő vezérlésük. Működtethetjük a távolból a villanykapcsolókat, szabályozhatjuk a fényerősséget, beállíthatjuk a redőnyök pozícióját, kiépíttethetünk külső-belső kamerarendszert, és ezek mellett különféle olyan hasznos érzékelők is rendelkezésre állnak, mint amilyen például a vízszivárgás érzékelő vagy a hőmérséklet és páraérzékelő. Egyszerű kapcsolgatástól azonban sokkal többet lehet kihozni a rendszerből. Például az említett vízszivárgás érzékelő esetében már annak sincs akadálya, hogy ne csak egyszerűen értesítést kapjunk a bajról, hanem mindjárt meg is oldja az okosrendszer ezt a problémát: az érzékelő riasztást küld, mire működésbe léphet egy motoros elzárószelep, hogy megakadályozza a további vízömlést. Ez praktikus lehet, ha valaki napokra magára hagyja a házát. A hőmérséklet és páraérzékelők esetében például a fürdőben falra vagy polcra szerelt páraérzékelő, ha a beállított mondjuk 80 százalékos páratartalomnál magasabb értéket érzékel, akkor automatikusan működésbe hozza a páraelszívót vagy a szellőztetőt. Ezzel elejét vehetjük a penészgombák elszaporodásának, az egészségre veszélyes spórák termelődésének.
például a nyitásérzékelőkkel: ha ablakot nyitunk, akkor automatikusan kikapcsolja például a légkondicionáló berendezést, hogy ne az utcát fűtsük/hűtsük a drága energiával. Kényelmesebbé tehetik a mindennapokat az okoseszközökkel megvalósítható egyedi beállítások. Például egyetlen gombnyomással előhívható a tv-ző, mozizó az úgynevezett „hangulat”, amikor például a mennyezeti világítás kikapcsol, az állólámpa bekapcsol, a redőny legördül. De lehet jelenlétet szimuláló beállítást is összeállítani, hogy mely helyiségekben, melyik világítások, és mikor kapcsoljanak fel, mikor és hol húzza fel, vagy eressze le a redőnyöket. Ha napokig lakatlan a ház, akkor az ingatlant esetleg megfigyelő potenciális betörőt legalábbis elbizonytalaníthatja, ha lakó jelenlétére utaló, változó világítást, árnyékolásvezérlést észlel.
A piacon számos okoseszköz és rendszer elérhető szinte mindenki számára, de Benkó Csaba szerint
érdemes azonos gyártó által forgalmazott termékcsaládban gondolkodni, nyomós érv emellett, hogy a kompatibilitás 100 százalékos, vagyis egy nagyon megbízható rendszert kapunk, mindemellett a hagyományos funkciókkal együtt is használható, akár többszörös sorolásban is, azonos dizájnban.
Ami a költségeket illeti a Wiser rendszernél nagyságrendileg egyszeri körülbelül 50 ezer forintos beruházással juthatunk hozzá az okosközponthoz, az érzékelők, kapcsolók ára egyenként 17-25 ezer forint között mozog. Így néhány 10 ezer forintos beruházással már el lehet indulni az okosotthonunk kiépítésével. Nem kell feltétlenül azonnal több százezer forintos kiadással kalkulálnunk egy ilyen rendszernél, hiszen mintegy 100 ezer forintból már 3-4 elemből álló rendszert is össze lehet állítani. Később, ahogy változnak az igényeink, könnyedén újabb elemekkel bővíthetjük rendszerünket.
