A Szeged Vision, vagyis a szegedi önkormányzat megrendelésére készült, 360 fokos interaktív képek olyan oldaláról mutatják be a Tisza menti várost, amilyet még az ott lakók sem láthattak soha. Az első vizualizáción a bevezetőben ecsetelt apokaliptikus, sci-fibe illő világ fogadja a látogatót, a másodikon viszont már egy olyan szupermodern tér csodálható meg, ami klímavédelmi megoldásokkal igyekszik elkerülni a sötétebb jövőt. Az első két kép ráadásul még csak a kezdet, még több várható, amelyek mind egy-egy alternatív, megvalósítható jövőképet mutatnak be Szeged városáról.
Valahogy így nézhet majd ki Szeged 2050-ben, ha továbbra is félvállról vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet. 😐
Ha…Közzétette: Szeged Vision – 2020. július 30., csütörtök
Szegedieknek szegediektől
A projekt az önkormányzat és a szintén szegedi Elephant Studio közös munkája, és a maga nemében egész egyedi: nagyjából egy évig készült, komoly kutatómunka előzte meg, és a célja az úgynevezett szemléletformáló kommunikáció. A fejlesztők több kutatóval beszélgettek, tervezgettek, és nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minden információmorzsa, ami a képeken megjelenik, hiteles legyen.
„Nem volt erre bejáratott megoldás, ezért sok megszakítással, hosszú időn át kellett dolgoznunk. Komolyan akartuk venni mind a dizájnt, mind a tartalmat” – mondta el a 24.hu-nak az Elephant Studio ügyvezető igazgatója, Szerdahelyi Mátyás. „Fontos volt, hogy minél inkább helyi szinten oldjuk meg a projektet, igyekeztünk helyi kutatókkal beszélgetni, mindenféle területről. Több mint húsz tudóssal beszéltünk, és közülük többel végül együtt is tudtunk dolgozni.” A nem túl fényes és az optimista jövőképek ábrázolásában végül részt vett klímatudós, környezetgazdálkodó, városépítészettel, mesterséges intelligenciával vagy árvízvédelemmel foglalkozó kutató is.
Nagyon fontos volt, hogy lokálpatrióta módon oldjuk meg a projektet, tehát olyan tartalmakat gyártsunk, amelyek szegedieknek készültek szegediektől, a városnak a városból
– mondta Szerdahelyi Mátyás. Az ügyvezető azt is hozzátette, ez azért fontos, mert egyre jobban körvonalazódik: a klímaváltozás ellen lokálisan lehet a leghatékonyabban tenni valamit, a szegediek pedig ismerik azokat a helyeket, amelyekről a projektben szó esik, és ugyanúgy ismerik a problémákat is. „Ha például egy intenzív városi hőszigetről beszélünk, akkor azt a helyiek tudják, hogy tényleg, ott egy nyári napon délután kettőkor senki nem jár, pontosan ezért.”
A fejlesztők azt is figyelembe vették, hogy nagyon nehéz 20–30 évre előre biztosat mondani arról, miképp fog kinézni egy adott terület, így nagyon markánsan válogattak a külföldi tanulmányok, TED Talkok között, amiket szintén használtak felkészülésre.
„Igyekeztünk olyan projektet létrehozni, ami túlmutat egy hashtagen, de mégsem tudományos tanulmány. Ami az információ átadására tökéletes, és az emberek néhány percet eltöltenek vele, ha görgetnek a Facebook idővonalán, ott maradnak, és körbenéznek rajta” – mondta Szerdahelyi. A képeket a közösségi médiát szem előtt tartva tervezték, a Facebook például fontos felület, itt több extra információt is megosztanak az érdeklődőkkel. „A Facebookon több infó fér el, több tartalom tehető ki. Igyekeztünk alapos anyagokat összerakni, és szeretnénk, ha előbb-utóbb elindulna a beszélgetés is a posztok alatt.”
Perspektívát váltunk: mostantól az érem másik oldalára, a lehetőségeinkre fogunk koncentrálni. 😊
Most elképzeljük, hogy…Közzétette: Szeged Vision – 2020. augusztus 4., kedd
A regionális klímamodellek semmit nem érnek a városokban
Egy ilyen projekt alapja a városklimatológia – tudományos szempontból ez annyit tesz, hogy nemcsak a nagyobb klímamodellek előrejelzéseit, hanem a városi sajátosságokat is figyelembe veszik, ha a klímaváltozásról beszélnek.
„A klímamodellezés globális léptékben történik, ennek a felbontása nagyjából száz kilométeres. Ebben nincs benne minden felszíni hatás. Ezt pontosítják a regionális klímamodellek, Európára fut is néhány ilyen, ami nagyságrendileg tíz kilométeres szinten látja a felszínt. Viszont ebben sincs olyan karakteres felszínborítási kategória, mint a város, ezért amit a regionális klímamodellen látunk, az nem azt mutatja, hogy egy szegedi téren mi lesz, hanem azt, hogy egy olyan területen, mint a reptér, mi fog történni” – mondta a Szeged Vision Facebook-oldalán élő videóelőadásában dr. Gál Tamás klimatológus.
Egy városklimatológus igyekszik a regionális modelleket a városi hatásokkal finomítani és kiegészíteni, ami sokszor nem egyszerű, de annál fontosabb feladat. Ilyen hatás például, hogy kora este nem hűl le a városban annyira a levegő, mint a természetben.
Ha ezt a modellből kihagyjuk, mondhat bármit a regionális modell, az a városra nem lesz alkalmazható.
A városi sajátosságokat több mutatóval meg lehet határozni, Gál Tamás például a sörkerti napok indexét hozta fel példának, ami azt mutatja meg, hogy egy évben hány olyan nap van, amikor este 9-kor még 20 Celsius-fok felett van a hőmérséklet.
„Az évszázad végére ez huszon-néhány nap körül fog alakulni, azaz egy hónapon keresztül lesz olyan, az emberi szervezet számára megterhelő időszak, amikor éjszaka sem hűl le a levegő. A pesszimistább számítások szerint az évszázad végére akár közel ötven ilyen napunk is lehet.”
Már idén is riasztottak porviharra
Szeged az Alföldön helyezkedik el, ebből következik, hogy a villámárvizek nagyobb pusztítással nem járnak, ez inkább a Dunántúlon jelent majd problémát a következő évtizedekben, annak ellenére, hogy villámárvizekre az Alföldön, így a Tisza-parti városban is kell számítani. Szegedre vegyes katasztrófák várnak: vagy extrém meleg, vagy extrém hideg lesz, amit úgy kell elképzelni, hogy egy adott évben a megszokott átlaghőmérsékletnél jóval hidegebb vagy jóval melegebb lesz. Porviharok, homokkifúvás, aszályos időszakok már most is sújtják a várost.
Idén már volt is riasztás a meteorológiai szolgálattól, hogy porviharra számítanak a térségben
– jegyezte meg a kutató. „Arra is készülni kell, hogy mi lesz, ha nincs víz, és mi lesz, ha nagyon sok a villámáradás egy időszakban. Szeged nem lóg ki nagyon a magyar városok közül, talán annyiban, hogy a legmelegebb és legszárazabb közülük, de ez a tendencia máshol is megjelenik majd.”
A Szeged Vision azonban nem csak a negatív jelenségekre koncentrál: az érkező interaktív képeken olyan pozitív példák is láthatók, amik a lehetséges megoldásokat ábrázolják és megvalósíthatók. Szeged nyitott a zöld fejlesztésekre: például most épül ki a városban Európa második legnagyobb geotermikus rendszere, amit csak az izlandi reykjavíki köröz le, már ami a lakossági ellátást illeti.
