A kereskedelmi űrutazás rohamtempóban fejlődik, a SpaceX már most NASA-megbízásokat teljesít, és a Blue Origin is egyre ígéretesebb fejlesztéseket hoz, de néhány évtizede még egyáltalán nem ez volt a helyzet. Ekkor kezdődött a Microsoft-alapító Paul Allen és Burt Rutan közös munkája a SpaceShipOne-on, amely 2004-ben indult első kereskedelmi útjára, és a kitűzött célja az volt, hogy fellendítse a kereskedelmi űrutazást.
A SpaceShipOne hivatalosan csak űrugrást hajt végre, de arra elég volt, hogy Allen és Rutan megnyerje vele az Ansari XPrize-díjat, ami 10 millió dollárral támogatta a fejlesztésüket. A végső költség végül még így is 20 millió dollárra rúgott. A licencjogokat végül Richard Branson megvásárolta a Virgin Galacticnek, Paul Allen pedig kiszállt a buliból, mert szorongott a próbarepülések során kockára tett életek miatt.
EKKORA REPÜLŐT MÉG NEM LÁTOTT A VILÁG
2011-ben aztán mégis visszatért a terepre, amikor Burt Rutan nekiállt megépíteni a világ legnagyobb repülőgépét: az óriást azért akarta létrehozni, hogy segítségével sokkal olcsóbban és egyszerűbben tudjanak majd rakétákat indítani a világűrbe. A jelenlegi technológia ugyanis nagyon költséges, hiszen a gravitáció miatt sokkal több üzemanyagra és komoly rakétákra van szükség ahhoz, hogy egy szerkezet egyáltalán eljusson a légkörön kívülre.
Ezzel az álomképpel nyerte meg magának Rutan 2011-ben Allent, aki ismét beszállt egy közös buliba, segítségével Rutan cége, a Scaled Composites röpke hét év alatt megépítette a Stratolaunch góliátrepülőt.
A jármű tényleg elképesztő: egy 9000 négyzetméteres hangárban csücsül a Mojave-sivatag közepén, amire szüksége is van, hiszen 117 méteres a szárnyfesztávolsága. Saját magával együtt 590 ezer kilogrammot képes a levegőbe emelni, és annyi kábelt használtak hozzá, hogy ha kiterítenénk őket, 128 kilométer hosszúra nyúlnának. Muszáj ilyen robusztusnak lennie, hiszen rakétákat kell az égbe emelnie ahhoz, hogy azok onnan begyújtva hajtóműveiket gyorsabban és olcsóbban indulhassanak a világűr felé.
Az első cél itt is a kereskedelmi űrutazás fellendítése volt, de Allen hamar rájött, hogy az újabb és újabb szereplőkkel a piacon nem tudják felvenni a versenyt. Úgy döntöttek, hogy az űrutazást vigye nyugodtan Richard Branson, Elon Musk meg menjen csak a Marsra,
Allen megtalálta a piaci rést, ahol még tényleg lehet javítani a jelenlegi helyzeten.
BOEING GÉPEKET LEGÓZTAK ÖSSZE A GÓLIÁTHOZ
A Stratolaunch felépítése óriási kihívás volt Rutan vállalkozásának: találnia kellett könnyű, mégis strapabíró anyagokat, de hamar rájött, hogy ha mindent saját maga építene, nagyon költségessé válna a projekt. Ezért több mindent is nyugdíjazott Boeing-747-esekből kölcsönzött, többek között hat sugárhajtású motort, a pilótafülkét, a kezelőfelületet és a leszálláshoz szükséges szerkezeteket, így sokkal olcsóbbá vált a megépítése. Allen és Rutan sok mindent háromdimenziós nyomtatással készített a szerkezethez, mert ez gyorsabb és költséghatékonyabb volt. A pilótafülke a két részre osztott repülő jobb első felén helyezkedik el, a rakétákat pedig középre helyeznék, a gép innen ejtené le őket.
A projektet egyébként majdnem elvetették, amikor használható rakéták után kutatva rájöttek, hogy egy közepes minőségű, kereskedelmi forgalomból kivont Lockheed L011 Tristar repülőgép már korábban is indított a levegőből Pegasus XL rakétákat – ha a technológia már megvan, ráadásul nem is kell hozzá szuperrepülő, akkor mi értelme van a fejlesztéseknek? Allen és Rutan korábban SpaceX rakétákat használtak volna, de Musk évekkel korábban kiszállt a projektből, és inkább a saját újrahasznosítható rakétáival foglalkozott. Így a Scaled Composites
A tesztek hamarosan elkezdődnek a NASA stennisi állomásán, de egyelőre nincs infó arról, hogy hogy áll a rakétaprojekt.
A Stratolaunch prototípusa végül hét év alatt készült el, és most nyáron gurulhatott ki elsőként a hangárjából, repülni azonban még nem tudott – Allen pedig már nem is fogja látni, hogyan sikerül neki, hiszen a napokban rákban elhunyt. Az első repülést jövőre tervezik, az első rakétakilövést pedig 2020-ra, bár ha annyira tudják tartani a határidőket, mint eddig, még pár évig biztosan nem látunk semmit a Stratolaunch működéséből.