Tech
Peter Thiel, PayPal founder-turned-venture-capitalist, discusses his support for US Republican presidential nominee Donald Trump, at the National Press Club in Washington, DC, October 31, 2016. / AFP PHOTO / SAUL LOEB

Budapestre jön a Szilícium-völgy bárója, de nem tudjuk, minek

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 06. 01. 20:28

Peter Thielt úgy emlegetik a médiában mint „megosztó zsenit”, való igaz, összetett karakterről van szó. A milliárdos kockázati befektetőnek nem elvitatható érdeme, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg sikersztoriból vette ki a részét, ám mindezt beárnyékolja, hogy vagyonát felhasználva sértettségből és arroganciából romba döntött egy egész blogbirodalmat. A Donald Trumpot támogató konzervatív Thiel az utóbbi hónapokban arról beszélt, áldozata lett a liberális techszektornak, és épp az egyre frusztráltabb viszony miatt költözik el a Szilícium-völgyből.
Korábban a témában:

Az Európa legnagyobb jövőfesztiváljaként hirdetett Brain Bar egyik húzóneve az idén Peter Thiel, a techvilág egyik leghíresebb befektetője, aki június 2-án ad elő az eseményen, méghozzá zárt körben. A PayPal társalapítójának jelenésén nem vehet részt egyetlen újságíró sem, a szervezők válasza szerint Thiel kérésére. Ennek nyomán mi sem tudunk tudósítani a rendezvény ezen pillanatáról.

Való igaz, az utóbbi években Thiel nem ápolt jó kapcsolatot a médiával, sőt a nevéhez fűződik az elmúlt évtized talán legdurvább online médiaipari sajtópere, aminek célja a Gawker blogbirodalom csődbe juttatása volt. A tízéves bosszúhadjárat után Thiel főleg azzal került be a hírekbe, hogy meg kell küzdenie a Donald Trump támogatása miatt kapott kritikákkal, és az utóbbi hónapokban többször is hangoztatta, hogy állandó harcot vív a szerinte konzervatívokat elnyomó, liberális techszektorral, amely szerinte egyre inkább egypárti diktatúrára kezd hasonlítani.

SAKKOZNI MINDIG IS JÓL TUDOTT

Az 1967-ben született kockázati tőkés nem fejlesztőként kezdte sikertörténetét, mint, mondjuk, Mark Zuckerberg, vagy Bill Gates, inkább matematikában és sakkban ért el kiváló eredményeket, a Stanford Egyetemen pedig filozófiát és jogot hallgatott. A politika mindig is érdekelte, egyetemista korában Ronald Reagant imádta, és alapított egy konzervatív szemléletű újságot is. Ismert libertárius, aki egyébként abban hisz, hogy a monopóliumok képesek előrébb vinni a kapitalizmust, ami a technológiai piacon már önmagában veszélyes dolog. Gondoljunk csak arra,

mennyire erősek az Európai Unió törekvései, hogy megakadályozza az érvényesülni kívánó versenytársak egyenlőtlen harcát.

Az addig főleg jogászi munkákat végző Thiel aztán a befektetés felé fordult, első sikersztorija pedig 1998-ban indult, amikor Elon Muskkal és Max Levchinnel együtt megalapította a PayPal internetes fizetési rendszert. 2002-ben tőzsdére vitték a terméket, amit az eBay vett meg 1,5 milliárd dollárért. Thiel utána megalapította a Clarium Capital nevű hedge fundot, majd a Founders Found kockázati tőke alapkezelőt.

SAN JOSE, CA - APRIL 09: A sign is posted outside of the PayPal headquarters on April 9, 2018 in San Jose, California. PayPal is looking to offer basic banking services including Federal Deposit Insurance Corp. insurance for customer balances, a debit card and direct-deposit.   Justin Sullivan/Getty Images/AFP
Forrás: AFP

2004 két dolog miatt is fontos év volt. A befektető ekkor találkozott egy Mark Zuckerberg nevű fiatal fejlesztővel, aki egy közösségi oldal felfuttatásán dolgozott, Thiel pedig az első olyan angyalbefektető lett,

aki nagyobb mennyiségű pénzt tolt bele a Facebook fejlesztésébe.

Nemcsak részvényei voltak a cégben, de elnökségi tagként is részt vett a vállalat igazgatásában. Abban az évben alapította meg az adatelemzéssel foglalkozó Palantirt is egykori egyetemista társával, ami főleg kormányzati rendeléseket teljesít, és nemzetbiztonsági célokra hivatkozva nem mellesleg a CIA-nek és a NSA-nek is végez elemzéseket. Thiel a LinkedInbe és a SpaceX-be is befektetett, vagyona jelenleg 2,5 milliárd dollár a Forbes szerint. Ezek a cégek nélküle talán nem tartanának ott, ahol.

Az sem vitatható, hogy a tudományos élet fejlődését is támogatja, szerinte csak a technológia képes megváltoztatni a világot. Az általa alapított Thiel Foundationön keresztül olyan cégeket pénzel, amelyek űrkutatás, mesterséges intelligencia, biotechnológia területén tevékenykednek. Futurisztikus ötleteknek sincs híján, két legmeghökkentőbb kezdeményezése, hogy közösségeket szeretne a tengerre telepíteni, illetve meg akarja találni az öregedés ellenszerét.

ÉVTIZEDES HÁBORÚ

Ezzel a háttérrel Thiel akkora befolyásra és vagyonra tett szert, hogy lehetővé vált számára, hogy a Gawker-blogbirodalmat addig szorongassa, amíg le nem húzza a rolót. A Gawkernek sok magyar érintettsége volt, a lap fejlesztése Magyarországról működött, és a cég egy része is itt volt bejegyezve, nem mellesleg alapítója, Nick Denton is magyar származású.

A Cink.hu is Gawker-blog volt a megszűnéséig.

Az egész ügy apropója az volt, hogy a politikusokat és celebeket sem kímélő Gawker szerzője megírta, hogy Thiel meleg, aki ezt már akkor sem titkolta különösebben. Ami ezután következett, az leginkább filmes forgatókönyveket idéz, semmint mindennapos üzleti harcokat, nem véletlen, hogy egyébként tényleg született könyv és film is a Gawker-Thiel harcról.

Thiel tudta, hogy a blogbirodalom a beleállós, sokszor pletykákon alapuló cikkei miatt előbb vagy utóbb komoly perekbe fognak beleszaladni, ekkor pedig lehetőség nyílik majd a várva várt bosszúra. Így is lett. Thiel több éven át a háttérben próbálta megfogni az ügyet, és a pillanat akkor jött el, amikor az oldal közzétette Hulk Hogan (Terry Bollea) expankrátor szexvideóját, amin a férfi legjobb barátja feleségével szexel, a kamera mögött pedig a házastársát sejtették. Hogan perelt, Thiel pedig megjelent mögötte, hogy pénzelje a hosszadalmas procedúrát.

GOOD MORNING AMERICA - Hulk Hogan sat down for an interview with Amy Robach to air on "Good Morning America," 8/28/15, on the ABC Television Network. (Photo by Heidi Gutman/ABC via Getty Images) HULK HOGAN
HULK HOGAN (TERRY BOLEA). Forrás: Getty Images

Persze az is vitatható, hogy a vélhetően kattintásokért közzétett, amúgy még a szabadabbnak is mondható amerikai jog szerint is magánszemélyi jogokat sértő szexvideó publikálásnak tényleg volt-e létjogosultsága, de a hangsúly azon van a történetben, hogy az internetmilliárdos végig a személyes bosszú hajtotta, és hajlandó volt rengeteg pénzt és energiát beleölni abba, hogy kielégítse a vágyát.

Mint kiderült, Thiel egyszerre több vasat is tartott a tűzben, így ha a Hogan-per nem hozta volna el a várt győzelmet, akkor jöttek volna az újabb és újabb ügyek, amelyek mögött szintén ő állt volna.

A Hulk Hogan-ügy gondosan felépített stratégia jegyében zajlott: az expanktrátor nem fogadta el a peren kívül kínált összeget, és az ítéletet meghozó floridai bíró egyértelműen elfogult volt. Erre utal, hogy nem engedélyezte a teljes videó megtekintését az esküdteknek (Hogan ugyanis rasszista kifejezéseket használt, ami visszás hatást keltett volna), és azt sem, hogy a videót készítő férfi vallomást tegyen.

A Gawkert végül 140 millió dollár kártérítés kifizetésére kötelezték,

ami elég volt ahhoz, hogy 2016-ban inaktívvá váljon és csődvédelmet kérjen. A dokumentumok szerint a cég vagyona 50-100 millió dollár volt, de a kötelezettségeik addigra elérték az 500 millió dollárt is.

Thiel még egyszer beledöfte a kést a médiumba, amikor ajánlatot tett a felvásárlására. Elmondása szerint a Gawker elhallgattatásával csak szívességet tett a társadalomnak, az oldalt ugyanis rendkívül károsnak találta. Azokra a vádakra, miszerint csak saját bosszúvágya vezérelte, azt válaszolta, nemcsak neki, hanem rengeteg ismerősének is fájdalmat okozott a Gawker, ezért tartotta kötelességének, hogy tegyen valamit a vállalat ellen.

ELEGE VAN A LIBERÁLISOKBÓL

Hogy Thiel hozzáállása némi hasonlóságot mutat az ellenhangokat szintén nem jól tűrő, tweeteket is törlő (ezzel pedig alkotmányt sértő) Donald Trumppal, nem véletlen: ő a republikánus elnök egyik legnagyobb presztízsű támogatója, aki 1,25 millió dollárral támogatta a politikus kampányát.

A techszektorban nem mellesleg az egyetlen, aki megnyitotta Trump előtt a bankszámláját, nem véletlenül, hiszen Trump migránsellenessége a külföldi szakemberekre nagy mértékben támaszkodó techcégek nézeteivel szembemegy. 2016-ban több mint 140 nagy technológiai cég írt alá egy nyílt felhívást, amelyben a politikust úgy minősítették, mint veszélyt az innovációra. A párizsi klímaegyezményből való kilépéskor pedig Thiel egykori társa, Musk ment neki az elnöknek, Google-lal, az Amazonnal, az Apple-lel a Microsofttal, a Twitterrel, a Salesforce-szal, a HP-vel egyetemben.

A kampány polarizált időszakában Thiel így több oldalról is kapott erős kritikákat a techszektorból: vállalkozók kezdték el bojkottálni befektetési alapjait, és a Facebookot több oldalról is támadták amiatt, hogy a diverzitásra és a világ összekapcsolására törekvő oldal elnökségében helyet kap egy olyan figura, mint Thiel, aki végül eladta a cégben lévő részvényeit, majd

a legfrissebb pletykák szerint önként távozik Zuckerbergéktől.

A befektető pedig áldozatnak állítja be magát, és egyre frusztráltabban beszél a liberális techszektorról, amiért az szerinte nem csak elnyomja, de egyenesen el is hallgattatja a konzervatívokat.

A Szilícium-völgy olyan, mint egy egypártrendszer. Ez kever bajba politikailag, hogy mindannyian egy oldalon álltok

mondta nemrégiben.

A Szilícium-völgyi konzervatívok aggodalmának egyik kiváltó oka volt az is, amikor tavaly a Google-től kirúgtak egy szoftvermérnököt a nemi sztereotípiák megerősítésére hivatkozva. A férfi tíz oldalban ekézte a Google vállalati kultúráját és a nők felvételét előnyben részesítő személyzetpolitikát, és azt is írta, hogy a keresőóriás nem veszi figyelembe azt hogy „a nők biológiailag kevésbé alkalmasak” erre a munkára. Ekkor többen hangot adtak annak a sajtóban, hogy az alternatív nézőpontokkal szemben egyre elutasítóbb a modern techcégek kultúrája, amik voltaképp a diverzitás és az egyenlőség fontosságát hangsúlyozzák.

Márciusban lehetett olvasni arról, hogy Thiel költözik a Szilícium-völgyből, és Los Angelesbe teszi át a Thiel Capital és a Thiel Foundation székhelyét is.

Ez egy szimbolikus szakítás, ami után több forrás szerint a techmogul ott építheti ki a későbbiekben saját médiabirodalmát.

A Szilícium-völgy erőt, befolyást és gazdagságot adott Thielnek, amit ő arra használt, hogy olyan ideológiákat érvényesítsen, amikkel nagyon sok másik techcég nem tud egyetérteni. Azzal meg alighanem sokan mások sem, hogy a médiát bíráló előadó nem enged be újságírókat az előadására.

Dömös Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.