A tavalyi év egyik legjelentősebb fejleménye kétségkívül az Oculus Rift virtuálisvalóság-sisak megjelenése volt, ami egy Palmer Luckey nevű fiú garázsából indult útnak, hogy aztán felrázza az egész VR-piacot. Aztán jött a HTC Vive, majd a Google bemutatta az androidos eszközökre szánt Daydream platformot, és minden a VR körül forgott. Maga Mark Zuckerberg is úgy gondolja, hogy a VR lesz a Facebook jövője, éppen ezért felvásárolta az Oculust.
Majd jött a nyár, és a lassan induló virtuális valóság mellett a kiterjesztett valóság (AR) is egyre nagyobb szerephez jutott, még a VR-nál is több aktív felhasználót vonzott be egyetlen címmel: a Pokémon Go mobiljátékkal. A Niantic zsebszörnyes AR-játéka 2016 hatalmas őrülete volt, és egyben a kiterjesztett valóság zászlóshajója: hiszen a hétköznapi emberek számára is elérhetővé, és főleg érthetővé tette azt, mire is jó az AR. A laikusok számára is így a legkönnyebb megmagyarázni a technológia lényegét: amikor a valós, fizikai környezetedben digitális elemek, és információk jelennek meg, ahogy a Pokémon Góban.
A kiterjesztett valóságban viszont jóval több lehetőség lakozik, amit idén már vázolni is kezdtek a nagy techcégek. Az Apple vezére, Tim Cook egyenesen kijelentette: az AR egészében megváltoztatja majd azt, ahogy az emberek használják a technológiát, és már most látják a lehetőségeket, miként újíthatnák meg vele a munka, a játék, a kapcsolattartás és a tanulás élményét.
Ma már nem tudjuk elképzelni az életünket appok nélkül, ugyanez lesz majd a kiterjesztett valósággal is
– hangzottak el a kemény szavak a cupertinói vezér szájából.
A digitális rétegek és a valódi világ keveredésének egyik kicsavart víziója a Matsuda Keichi által készített Hyper-Reality című koncepcióvideó, ami vészjósló hírnökként játszik azzal az ötlettel, hogy milyen lenne, ha a kiterjesztett digitális világ tényleg rátelepedne a mindennapjainkra – ettől még azért messze vagyunk, de nem elképzelhetetlen.
MASZKÍROZOTT VALÓSÁG
Míg a Facebook F8 fejlesztői konferenciájának fő témája tavaly a VR volt, idén a kiterjesztett valóság tarolt, a cég bemutatta saját AR-platformját, a SLAM-et (Simultaneous Localization and Mapping) aminek köszönhetően a telefon kamerája a 3D-s objektumokat tud belehelyezni a valódi világba.
Közzétette: Facebook Engineering – 2017. szeptember 21.
Mindezt azzal tetőzi, hogy a 3D-s tárgyak interakcióba is léphetnek a valódi, fizikai tárgyakkal: például egy müzlistálba cápákat lehet varázsolni, azok pedig úgy illeszkednek bele az edénybe, ahogy a fizika törvényei is parancsolnák, nemcsak egyszerű filterekként simulnak rá a képre. Érdemes tudni, hogy a különféle maszkok, szűrők formájában valójában már régóta használjuk az AR-t, a Snapchat filterei is ennek a kezdetleges felhasználási formái.
GIGÁSZOK HARCA
A techóriások mind igyekeznek lépést tartani a rohamtempóban fejlődő trendekkel, és nem lemaradni a konkurensek mögött, az Apple és a Google közt már most éles csata látszik körvonalazódni, idén mindkét vállalat előrukkolt új mobilokkal, kamerákkal és rendszerekkel, amik
Az Apple legújabb mobil-operációsrendszerének, az iOS 11-nek már alapvető része az ARKit nevű fejlesztői eszközkészlet és a kiterjesztett valóság, eddig már több mint ezer appot írtak vele a fejlesztők. Ezek egyike az IKEA-val közösen fejlesztett IKEA PLACE nevű alkalmazás, aminek segítségével azt nézhetjük meg, hogyan festenének lakásunkban a gyártó bútorai. A fő felhasználási területek persze a játékok és különféle, a kamerát kihasználó appok lehetnek.
A Google már 2014 óta dolgozik Project Tango technológiáján, ami a Lenovo és az Asus táblagépeire, okostelefonjaira juttatja el a térlátást és a kiterjesztett valóságot. Ugyan a Tango rendszere innen tovább már nem nagyon jut, az Android-gyártó bejelentette az ARCore rendszerét, ami az Apple ARKithez hasonlóan nem igényel speciális érzékelőrendszert.
A keresőóriás nagy reményeket fűz hozzá, várakozásaik szerint legalább 100 millió felhasználó számára lesz elérhető, kezdve a felsőkategóriás Samsung Galaxy S8 és Pixel mobilok tulajdonosaival. Az viszont kérdéses, hogy a többi androidos mobilgyártó hogyan fogja azt beépíteni. Az Apple nagy előnye ezen a téren éppen az, hogy saját kezében van a hardver és a szoftver is, míg a Google esetében nehéz egy egységes platformot kialakítani az androidos készülékek diverzitása miatt.
ÉS MI VAN A SZEMÜVEGEKKEL?
A fő fókusz jelenleg még a mobileszközökön van, ami érthető, hiszen ma már mindenkinek lapul egy okostelefon a zsebében. A jövőben viszont a különféle szemüvegeken, és viselhető kütyükön lesz a hangsúly. Az Apple és a Google fejlesztői készleteinek is az a legfontosabb szerepe, hogy mire az AR-szemüvegek eléggé könnyűek és használhatók lesznek, addigra legyenek rá appok, a fejlesztők megtanuljanak ilyen jellegű szoftvereket tervezni.
Különösen érdekes kezdeményezés a Microsoft HoloLens nevű eszköze (ami egyébként már nálunk is kapható), de a redmondiak eszköze az úgynevezett kevert valóságot használja.
Míg sokan úgy hiszik, hogy a Microsoft eszköze lehet az AR jövője, mások szerint az olyan viselhető kütyük, mint a szemüvegek hozzák majd el az igazi áttörést. Igaz, a korát jóval megelőző és okosfunkciókkal felvértezett Google Glass anno megbukott (bár ez nem tekinthető szigorú értelemben vett AR-eszköznek), de ez nem jelenti azt, hogy az ötlet halott.
Mint áprilisban kiderült, a Facebook saját kiterjesztettvalóság-szemüvegen dolgozik. Az Oculus vezető kutatója, Michael Abrash szerint a “teljes AR-élmény” elérése a cél ezzel az eszközzel, azaz hogy a technológia társadalmilag elfogadottá váljon, és ne csak bizonyos helyzetekben alkalmazzuk, hanem szinte mindig viseljük. Ehhez először azt kell elérni, hogy a kütyü amellett hogy könnyű és szinte észrevehetetlen, megfelelő minőségű vizuális élményt kínáljon, ezért tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak egy átlátszó szemüveg, ami virtuális képeket jelenít meg a valódi világunk rétegei felett.
Erre persze még legalább öt évet kell várni a Facebook szerint, a fejlesztés kezdeti stádiumban van.
AZ APPLE MÉG NEM BIZTOS A DOLOGBAN
Az Apple októberben beszélt arról: ugyan év elején még arról lehetett hallani, hogy ők is kiadnak egy AR-szemüveget a jövőben, Tim Cook ősszel csillapította a híreket, és közölte, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel ez még nem kivitelezhető.
Két fő megoldandó problémát emelt ki ezekkel az eszközökkel kapcsolatban.
- Az egyik a kijelzőjük látószöge és a kép minősége, amelyek nem eléggé fejlettek ahhoz, hogy a megfelelő élményt nyújtsák. A cupertinói vezér nem téved nagyot, hiszen a Microsoft HoloLens ugyan létező termék, de csak korlátozott látószöget garantál, egy viszonylag nagy sisakban.
- Az eszközök méretén is dolgozni kell, hogy a technológiát egy könnyen hordható eszközbe pakolhassák bele.
- +1 megoldandó feladat az ár csökkentése, hiszen a redmondiak headsete 1,7 millió forintba kerül. Vélhetően azonban a sisakok terjedésével, fejlődésével megfizethetőbbé is válnak majd.
(Kiemelt illusztráció: ThinkStock)
