A Google egyik projektmenedzsere beperelte a céget, mondván, hogy az már annyira messzire megy a belső titoktartási politikáját illetően, ami sérti a kaliforniai munkaügyi törvényeket. A felperes neve nem ismert, illetve titoktartást kért (!) , így a dokumentumban a tengerentúlon oly sűrűn használt John Doe névvel illetik.
A hírről elsőként beszámoló The Information szerint a Google egy belső “kémprogramot” indított arra, hogy segítsen a munkavállalóknak elcsípni azokat, akik információkat szivárogtatnak ki. Ezzel a kereset szerint leginkább azért van baj, mert így megakadályozza azt, hogy a dolgozók nyíltan beszélgethessenek, vagy akár véleményt nyilvánítsanak a munkahelyi körülményekről, bérezésről, illetve a vállalaton belüli jogsértésekről.
Állítsuk meg a szivárgást
A bírósági anyagban Doe így fogalmaz:
A StopLeaks programot egy belső weboldalon keresztül irányítják, ami tartalmazza azt a Chrome kiegészítést, mely megkönnyíti a kiszivárogtatás jelentését, amire a Google egyébként is kötelezi a dolgozóit, és ennek megsértése a munkahely elvesztését eredményezheti.
Az anyag azt is említi, hogy ha a StopLeaks-en keresztül bejelentés érkezik, azt a Google szupercsapata kivizsgálja, és minden erejével arra koncentrál, hogy a szivárgás forrását kiderítse, és ehhez olykor más Google csoportokkal is felveszi a kapcsolatot.
Végeredményként ennek okán azt is kaphatjuk, hogy a dolgozók a StopLeaks árnyékában inkább nem mondanak semmit, nehogy baj legyen belőle, ami viszont már sérti az alkotmányos jogokat. John Doe keresetének a lényege, hogy a cég adjon lehetőséget az embereknek arra, hogy kifejthessék, illetve egyáltalán elmondhassák a véleményüket akár a sajtóban is, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy emiatt felnyomják őket.
A pernek komoly pénzügyi tétje is van, hiszen a legrosszabb esetben akár 3,8 milliárd dolláros büntetésbe is beleszaladhat a cég, ami 14 600 dollár dolgozónként, ám ez nem valószínű, mert a felperesnek nehéz lesz minden állítását igazolnia.
