Kezdjük rövid visszatekintéssel. Először megérkeztek az okostelefonok, és ezekbe pedig a különféle hanggal is vezérelhető asszisztensek. iPhone-okon már mindenki úgy beszél a Sirihez, mintha csak a haverját szólongatná, Android alatt egyre többen használják a Google megoldását, a világ szebbik felén pedig Windows 10 alatt is működik egy hasonló segéd, a Cortana. Ezt fejlesztette tovább az Amazon az Echo nevű eszközzel, majd a Google is megjelent a Home kütyüvel: ezek tulajdonképpen olyan “figyelő és válaszoló” központok, amelyek az otthoni hálózathoz csatlakoznak, és úgy működnek, mint egy különálló Siri.
Ha megszólítjuk az okos asszisztenst a szoba másik végéből, és megkérdezzük, mi a gyertya belének a felének a négyzete, akkor jó esetben kikeresi a csatlakoztatott appokból vagy a netről, és már mondja is a választ (egyébként 64, ugyanis a gyertya bele a kanóc, annak a fele nóc, és nócszor nóc az hatvannégy… bocsánat). Egy ilyan okos asszisztens arra is képes, hogy például taxit hívjon a megfelelő app segítségével, vagy figyelmeztessen egy korábban beírt naptárbejegyzés alapján arra, hogy most kell elindulnunk a helyszínre. Ugyan tömegtermék még nem lett az efféle kütyükből, rossz nyelvek szerint addig nem is lesz, míg az Apple ki nem ad egy iSiri-t, vagy valami hasonlót, de a felhasználók és a kritikusok kedvelik, és a közeljövőben egyre nagyobb népszerűséget jósolnak az efféle megoldásoknak.
Itt is van az első versenyző, a LingLong nevű gyártó terméke, a DingDong. Az angol mellett mandarin és kantoni nyelvjárást ismerő kütyü elvben pontosan ugyanazt ígéri, mint az amerikai versenytársak: hanggal lehet kérdezni tőle vagy utasításokat adni, ő pedig szintén hanggal válaszol, vagy végrehajtja a kéréseket. Az információk keresése és a különféle appok használata mellett előre telepítve kapnak a tulajdonosok egy angol nyelvoktató programot is, amely hanggal is fejleszti a kínaiak helyes kiejtését.
A DingDong ráadásul nem vészesen drága, jüanról átszámolva alig 30 000 forint, míg a versenytársak ennek nagyjából másfélszeresébe kerülnek. Ha a fura nevű eszköz tényleg működőképes és nem csak valami “majdnem-gagyi”, akkor még jókor érkezik a piacra, amely 2018-ra az előrejelzések szerint csak Kínában közel 23 millió dolláros éves forgalmat bonyolít majd. Ha pedig addigra a LingLong annyira megizmosodik a DingDonggal, hogy világméretű forgalmazásba kezd, a kasszájuk azt mondja majd, hogy CsirrCsörr.
Egyébként már csak egy apró probléma lehet az eszközzel: angolul a long ugyebár hosszút jelent, a dong illetve dingdong pedig az amerikai szlengben… nos… a férfi nemzőszervet. Szóval egy LingLong DingDong ezek szerint… Á, mindegy.
