Bár a hazai egészségügy áldatlan állapotai közepette a legtöbb beteg még annak is örül, ha egyáltalán a rendelőben néhány óra alatt rá kerül a sor, vagy a műtőben rendesen ég a villany, az orvostudomány már olyan technológiákat kutat, amelyeket a legtöbben tudományos-fantasztikus filmekben tudnak csak elképzelni.
A Singularity University összefoglalójában szereplő egyik projekt például a gyógyszerek kifejlesztésének idejét rövidíti le, valamint a hatékonyság mérését forradalmasítja. Ez a folyamat jelenleg állatkísérletekkel és emberi tesztekkel folyik, amely sokszor kegyetlen, ezen felül lassú, és az adatok elemzése is körülményes. Így hiába fedeznek fel mondjuk egy tökéletes AIDS ellenszert, ha a szükséges tesztidőszak akár évtizedekig nyúlhat. A német Fraunhofer kutatóintézetben azonban kifejlesztettek egy mikrochipre “növeszthető” szintetikus organizmust, amely az emberi szervezet jellemzőit hordozza.
Nagyon leegyszerűsítve a kutatók a chip különböző nyílásaiba helyeznek emberi sejteket, amelyeket apró “csatornákkal” kötnek össze. Egy mikro-pumpa emulálja a szív működését, amely sejtkultúrákat áramoltat az egyes mini szervek között. A chip segítéségével ebben a miniatűr szervezetben közvetlenül lehet vizsgálni egyes gyógyszerek, hatóanyagok hatásait, és villámgyorsan, pontosan lehet adatokat kinyerni a folyamatokról. Ezzel a minimálisra csökkenthető a hagyományos tesztek száma, és már korai szakaszban kizárhatók a mellékhatások. A Fraunhofer egyébként nem egyedül kísérletezik a technológiával, mások például szilícium alapokon szimulálják az emberi test működését.
Egy másik friss technológia olyan implantátumokkal foglalkozik, amelyek elveszített funkciókat adhatnak vissza. Egy svájci intézetben már sikeresen ültettek be olyan eszközöket a gerincvelő károsodása miatt lebénult patkányokba, amelyek újra képessé tették mozogni az állatokat. A tudósok most azon dolgoznak, hogy mielőbb embereken is kipróbálhassák a módszert, amely sokkal hatékonyabb, és az eredeti emberi “működéshez” közelebbi állapotot ígér, mint a más irányokból fejlesztett külső támasztó módszerek, járást segítő mechanikus kiegészítők.
Izraelben eközben úgynevezett DNS-nanobotokat fejlesztenek, amelyekkel “belsőleg” szűrhető ki a rákos megbetegedés. Ha a technológia általánossá válik, egy éves rutin ellenőrzés során beadott injekció alapján már a legkorábbi, könnyen gyógyítható stádiumban azonosítható lesz mindennemű rákos elváltozás. A módszer jelenleg 12 tumor-típust már sikeresen felismer és elpusztít, már olyan stádiumban, amelyet a jelenlegi vizsgálatok még kimutatni sem képesek.
A fentieken kívül aztán ott van a tech-világ egyik divatja, a viselhető kütyük világa, amely kiváló fejlesztési terület az orvostudomány számára. Ma még csak okos karkötők és hasonló eszközök formájában találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek egyes test-funkciók mérésére képesek, de egyre többen dolgoznak azon, hogy láthatatlan szenzorok kerülhessenek akár a ruháinkba is. Ezek aztán folyamatosan képesek rögzíteni minden adatunkat, amelyek segítségével azonnal riasztást kaphatunk betegségek, elváltozások korai stádiumáról, de a kapcsolódó rendszerek figyelmeztethetnek például rizikófaktorokra is.
Az általunk is bemutatott Singularity University a fentiekhez hasonló “világjobbító” ötletek támogatására jött létre, az idei ösztöndíjasokat most is keresik Közép-kelet Európában. A “tudományos tehetségkutató” tavalyi döntőjében is több olyan projekt szerepelt a régióból, amely az egészségügy terén keres új utakat. A magyar Robotka Zsolt SignAll projektje például halláskárosultak számára kínál gépi fordítást: a kamerával látott jelnyelvi mondatokat lefordítja, így például egy siket angol mondandóját is könnyen megértheti egy magyar sorstársa.
A bolgár Georgi Chipov “okos keze” a meglévő módszereknél hatékonyabb művégtag kifejlesztését célozza, a jelenlegieknél jóval olcsóbban. A lengyel Kamil Adamczyk egy alvás közben viselhető maszkot tervezett, amely alvás közben rögzíti a páciens adatait, amelyeket mesterséges intelligencia segít elemezni. Pawel Jarmolkowicz a modern adatbányászat és adatelemzés segítségével találna hatékonyabb módszert az autizmus minél korábbi diagnosztizálására, míg a bolgár Stefan Ivanov szenzorokon alapuló megoldása a fizikoterápiás kezelésekben segít a betegek járásának elemzésével.
A Singularity University Szilícium-völgyben tartott nyári képzésére idén is keresi a legígéretesebb világjobbító ötleteket. A jelentkezés részleteiről ebben a cikkben írtunk, a pályázatokat március 8-ig várják a sucee.eu címen.
