történelem

A huszonkét részes sorozatot sokan gyűjtötték, sőt, hosszú éveken át forgalomban is maradtak.

A hatóságok nem engedtek világító karórát húzni a Szabadság-szoborra, mert féltek a ruhakészítők, fodrászok, sminkesek rohamától.

Az izraeli történész első két könyvével a világ egyik legnépszerűbb gondolkodója lett, állítólag Orbán Viktor is rajongott értük. Hamarosan megjelenik a legújabb kötete, amely a múlt és a jelen feldolgozása után a jövőről szól. Nacionalizmusról, liberalizmusról és a világot fenyegető legnagyobb veszélyekről beszélgettünk vele.

Attól tartottak, szavazati joguk megszerzése után a nők következő lépése a szesztilalom bevezetése lesz. Új-Zélandon nem hatott az érv, az állam első volt az egyenlőség bevezetésében.

A háború utolsó hónapjaiban lopott lapokból született, alig képeslapnyi méretű könyvben közel száz recept sorakozik, bebizonyítva, hogy a foglyok a legrosszabb helyzetben sem adták fel a reményt.

A történelem oktatása és kutatása a nemzeti öntudat megőrzésének egyik pillére, az alapképzés finanszírozása mégsem változott tíz éve. Egyre lejjebb kerül a lejtőn, most például megszűnik egy patinás tanszék az ELTE-n.

Rendeletekkel kormányzott, nemesi címeket osztogatott, saját pénzt használt. Az önjelölt I. Norton császár 21 évig uralkodott San Franciscóban, az emberek imádták, tenyerükön hordozták.

Egy fasebész akkora hatással volt az életünkre, hogy nem is gondolnánk.

A kalandos sorsú telken az elmúlt kétezer évben egy pillanatra sem állt meg az élet.

A marathóni csata után kilencezer vasba öltözött, fegyveres görög férfi rohant lélekszakadva Athénba: nem a győzelem hírével siettek, hanem családjukat, hazájukat megmenteni.

Életüket és vérüket ajánlották a magyar urak Mária Teréziának, de anyagi segítséghez nem igazán fűlött a foguk. Inkább kőbe vésették adómentességüket.

A XIX. századi fingcsatában nemcsak bűzös gázzal lövik egymást, hanem macskát szellentenek ellenfeleikhez és fingbombát vetnek be.

Erzsébet királyné és magyar népe kapcsolata egészen különleges volt, a kölcsönös szeretetre épült. Egy anarchista gyilkolta meg 1898. szeptember 10-én azért, hogy királyi vért ontson. Épp Sisi került az útjába.

Ha már meg kellett halni, Zrínyi és vitézei gondoskodtak róla, hogy tettüket nagy betűkkel írják a történelembe, és még kis meglepetést is hagytak a töröknek a földi pokollá vált Sziget várában.

Lehülyézte a publicistát, aki őt igyekezett megvédeni a balliberális elnyomástól. Hozzászokott már, hogy mindkét oldal elnyomja, de írás közben szabad, a többi meg úgysem számít. Interjú.

Egyetlen szikrából percek alatt a városrészt elpusztító tűzvész kerekedett 1810. szeptember 5-én. Az ott élők mindenüket elvesztették, 50 ember halt meg.

A Szinva patak áradása csaknem háromszáz ember életét követelte Miskolcon, a környékbeliekkel összesen 400-an haltak meg 1878. augusztus 31-én. Ez volt az újkori magyar történelem legtöbb halálos áldozatot követelő árvíz.

Szeretjük így emlegetni, de Ferenc József-föld soha nem volt gyarmat, főleg nem „magyar gyarmat”. Felfedezésében viszont elévülhetetlen érdemeket szerzett egy magyar orvos.

Melyik volt a leghosszabb angol parlamenti ülés? Erre ad választ a BBC History szerzője, Eugene Byrne író, újságíró.

Az önálló, független magyar állam bukásának három mérföldköve Nándorfehérvár eleste, a mohácsi csata és Buda elvesztése. Mindhárom augusztus 29-én történt, nem hiába vált ez a dátum Nagy Szulejmán szerencsenapjává.

Bármilyen meglepő, nem volt mindegyikük félszemű.

A bevett gyakorlattól eltérően Szent István ünnepe nem halálának napja. Politikai okból kellett „elhalasztani” csaknem ezer évvel ezelőtt.

Amikor az Úr 1038. esztendejében végzetes betegség döntötte le a lábáról a magyarok első királyát, már csak egy kérése maradt: Mária mennybemenetelének ünnepén távozzon az árnyékvilágból. Imája meghallgattatott, ma 980 éve hunyt el Szent István.

A mai Skócia területén álló Antonius fala egykor a keltákat tartotta távol.