Ha a mondák világában keressük a magyarság eredetét, csak egy homályos pont adódik: Noé a nagyapja volt Hunornak és Magornak, vagy távolabbi felmenő? És akkor közvetlen felmenőnk Ménrót, az óriás.
Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.
Az izlandi sagák szerint a viking korban többször is alkalmazták a vérsasnak nevezett kivégzési módot, ahol élő ember bordáit a gerinc mellett átvágták, kihajtották és kivették a tüdőt. A Múlt-kor.hu arról ír, ez csak mese vagy valóság?
Bátorságát bizonyította a tiszt, aki első magyarként végzett önszántából ejtőernyős ugrást 1918-ban. A II. világháborúban már mint elit egység az ejtőernyősök elképesztő bátorsággal és veszteségekkel harcoltak, fegyverletételük is parádésra sikeredett.
Ma sokat fizetünk azért, hogy valaki elmondja: az egészség záloga a megfelelő étrend és a mozgás. A középkorban ez egyértelmű volt, az akkori orvosok más miatt jöttek zavarba.
Egy pofonból tudta meg, hogy zsidó, ami egy életre leszoktatta a verekedésről, pedig úgy érzi: néha nem ártott volna fizikailag elégtételt venni. Új regénye a 20. század áldozatairól, hatalom és szexualitás kapcsolatáról szól. Interjú.
A város roppant falai mögött 1757-ben először el sem hitték, hogy egy maroknyi ellenséges csapatnak lehet ekkora mersze. Néhány órával később már számolták a hadisarcot Hadik András tábornok és huszárai kezébe.
Egy új felfedezés nyomán átírhatjuk a középkori kereskedelmi útvonalakra vonatkozó eddigi ismereteinket: ausztrál kakadut rajzolt le a XIII. századi német-római császár.
Miniszterelnökünk daliás kornak nevezte a török háborúk évszázadait, amikor hazánk társadalmi, politikai és gazdasági téren is stagnált, visszafejlődött, Európa perifériájára szorult. Mutatjuk a részleteket.