Fontos elméletet cáfoltak a mohácsi csatáról

Szakemberek szerint valószínűleg nem a Csele-patakban, hanem a Duna mellékágában halt meg az 1526-os mohácsi csata után II. Lajos magyar és cseh király – írja az MTI. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) munkatársa és a kutatócsoport vezetője elmondta: az elmúlt két évben Mohács környékén folytatott vizsgálataik egy mára már nagyrészt feltöltődött ősi Duna-medret azonosítottak, amely a csata több leírásában is feltűnik.

A kutatók 1889 óta keresik a csata pontos helyszínét, a táborokat és az elesett katonák nyughelyét.

Az I. Szulejmán és Ibrahim nagyvezír vezette mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A II. Lajos, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György irányította 25-27 ezres hadsereg az egyenlőtlen harcban vereséget szenvedett, ez pedig nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa történetét is jelentősen befolyásolta.

Pap Norbert és kollégái írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, illetve régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait. A csapat már korábban kiderítette, hogy a területen fekvő egykori széles, nagyjából öt kilométer hosszúságú folyóvölgy szerkezeti egységbe kapcsolja az ütközet ismert jelenségeit.

Kép: Wikimedia Commons/Közkincs

A szakértők eredményei alapján Majs szűkebb környéke nem volt része a csatatérnek, a településről az elmúlt években előkerült hadirégészeti lelet csekély mennyiségű, a jellege sem felel meg az elvárásoknak. A 2013 óta a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró kutatók az elmúlt évben azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét is.

Pap Norbert szerint legfrissebb vizsgálati eredményeik alapján II. Lajos bizonyosan nem a Csele-patakban halt meg, hanem az egyetlen szemtanú leírása szerint Csele falu közelében, a folyó ágacskáján átkelve vesztette életét.

Ez egy kis mellékág lehet, amelyet a helyiek Szakadék-Dunának hívtak A kutató hozzátette, a 19. század vége óta a szakértők főként azért jutottak tévútra, mert addigra a Duna korábbi főága lett a mellékág, míg a korábbi mellékágból fejlődött ki a ma ismert mohácsi főág.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös Mohács-kutatása a második kutatási év végére számos értékes eredményt is produkált. Fodor Pál történész-turkológus, az MTA BTK főigazgatója irányítása mellett a csatáról és következményeiről három kötet is megjelent, amelyeket rövidesen bemutatnak.

Kiemelt fotó: Wikimedia Commons/Közkincs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.