A Klubrádióban történész elemezte, miért beszélhetett Orbán Viktor nyugati „polgárháborúkról” világháborúk helyett, amikor a népességfogyás okait magyarázta csütörtökön és államcélnak nevezte, hogy a gyermekes családok garantáltan jobb életet éljenek, mint a gyermektelenek.
A kormányfő jelezte, ő is tudja, hogy a demográfia érzékeny kérdés, a politikának ugyanakkor mégis szerepet kell vállalnia, mert az európai népességfogyást is politikai konfliktus okozta.
Orbán Viktornak – a miniszterelnök.hu-n közzétett leirat szerint –személyes véleménye, hogy a népességfogyás azért lett probléma, mert
Európa megvívott saját magán belül két kegyetlen polgárháborút.
A kormányfő elismerte, ezeket az iskolában még világháborúként tanítják,
de valójában és igazából inkább egy európai, hogy még pontosabban fogalmazzak, egy nyugati polgárháborúról, illetve két nyugati polgárháborúról van szó, iszonyatos emberveszteséggel. (…) És az a meggyőződésem, hogy ebből az emberveszteségből máig sem tudtunk talpra állni. (…) Ha nem politikai konfliktusok és háborúk okozták volna a népességfogyást, akkor lehet, hogy a kormányzatoknak óvatosabban kéne demográfiával foglalkozni, hiszen ez mégiscsak rendkívül érzékeny terület. De miután maga a politika idézte elő a bajt, az államvezetések idézték elő a bajt a két világháborúval, illetve európai polgárháborúval, ezért helyre ütni, kijavítani sem lehet ezeket a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül.
Ez színtiszta történelemhamisítás
Ezek a kijelentések enyhén szólva tudománytalanok, valószínűleg az a célt szolgálják, hogy indokolni próbálják a miniszterelnök autoriter politikáját – mondta Stark Tamás a Klubrádióban. A történész tévedésnek tartja a két világháború összemosását és azt is, ha belső konfliktusokra vezetik vissza, polgárháborúknak nevezi azokat.
Akik így látják, nem veszik figyelembe a nemzetközi hatásokat, nem történészek, hanem általában populista, szélsőséges ideológusok. Minden bizonnyal azért teszik ezt, mert így próbálják magyarázni, szerintük miért kell szigorú szabályokat hozni, miért kell az önálló gondolkodást visszaszorítani, a civil társadalmat megbénítani. Ha nincs „rend” jönnek a belső konfliktusok, aztán a polgár-, illetve világháború.
A valóságban a háborúk után, a komoly emberveszteségek ellenére is, mindig nőtt a népesség. Egyfelől azért, mert a harcok elmúltával feléledtek a természetes emberi reakciók, másfelől azért, mert mindig megugrott az életszínvonal. A népességfogyás, pontosabban a növekedés ütemének csökkenése XX. századi tendencia, amelynek számos összetevője van. Ezt tartósan sem háborúk, sem politikai döntések nem tudják befolyásolni.
A Ratkó-korszak, a Ceausescu-éra visszaszorította az abortuszt, mégis csak átmenetileg nőtt a születésszám. A gyes 1976-os bevezetése sem hozott tartós növekedést, és még az észak-koreai diktatúra sem tudott igazi eredményt elérni. Hiú ábránd, amiről Orbán beszélt, hogy állami intézkedésekkel megfordítható a tendencia.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson. MTI/Koszticsák Szilárd
