Belföld

Nemzeti gyásznap: 170 éve végezték ki az aradi vértanúkat

Országszerte és a határon túl is tartanak megemlékezéseket.

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját.

Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik.

A Batthyány-mauzóleumnál Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mond beszédet.

A sírkertben a nap folyamán idegenvezetéssel egybekötött rendkívüli történelemórán vehetnek részt azok, akik előzetesen regisztráltak az ismeretterjesztő rendezvényre.

A Batthyány-örökmécsesnél 10 és 18 óra között bárki mécsest gyújthat az aradi vértanúk emlékére.

Számos vidéki településen is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat. Emellett Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában és a romániai Aradon is tartanak megemlékezést.

Az MTI emlékeztet rá, hogy a kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, és az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.

Bátran halt meg 14 magyar hős
Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú utolsó szavai arról árulkodnak, hogy igazságtalannak tartották az ítéletet, mégis mind bátran, büszkén vállalták a halált. Hősként viselkedtek az utolsó pillanatig.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik