Bettany Hughes neve a magyar történelemrajongók előtt sem lehet ismeretlen, az angol történész számos dokumentumfilm és sorozat, illetve könyv elkészítésében vett részt. A szakértő a közelmúltban hagyományos hajóval utazott végig a Níluson, hogy közben felkeresse a folyó mentén megtalálható fontosabb helyszíneket. Az utazásról dokumentumsorozat készült.
Az ókori Egyiptom a folyam menti államok egy klasszikus példája. Az efféle korai kultúrák alapját a mezőgazdaság jelentette, melynek fenntartásához hatalmas mennyiségű vízre volt szükség. Az ókori keleten három nagy folyam menti civilizáció fejlődött ki: Mezopotámia; ahol a Tigris és az Eufrátesz, India, ahol az Indus és a Gangesz; Kína, ahol a Sárga-folyó (Hoangho) és a Jangce; illetve Egyiptom, ahol a Nílus szolgáltatta a szükséges vizet.
A civilizáció szíve a folyó volt, közvetett módon ez tette lehetővé, hogy hadseregeket állíthassanak fel, hajókat, illetve piramisokat, templomokat és egyéb épületeket hozzanak létre. Nem csoda, hogy az ókori emlékek jelentős része épp a folyó mentén fekszik.
Utazása során Hughes egészen a birodalom déli területeiig, a mai Szudánig hajózott. Ókori egyiptomi emlékeket ugyanis nem csak a modern Egyiptomban találni, az egykori birodalom nyomai a mai Líbiában, Szudánban és a Sínai-félsziget egészén fellelhetőek.
Sok leletet veszély fenyeget
Építészeti és régészeti emlékek akadnak bőven, és hiába kutatják évezredek óta a kincseket, még mindig nagy számban vannak felfedeznivalók. Az utóbbi időkben ráadásul egyre gyakran számolnak be a régészek újabb és újabb leletekről. Hughes szerint ilyen az a felirat, amelyet a közelmúltban kezdtek el feltárni Kom Ombo krokodiltemplománál.
Fontos azonban kiemelni, hogy az elmúlt időszakban ismét fellendülő régészetnek van árnyoldala is.
Az arab tavasz a térség más államaihoz hasonlóan Egyiptomban is jelentős változásokat hozott. A destabilizáció nemcsak a turizmus visszaszorulásával járt, hanem a régészeti lelőhelyek fosztogatásának fellendülésével is. Mivel a hatalom nem volt elég erős az emlékek védelméhez, rengeteg illegális feltárás indult, a kincsek többsége pedig utóbb Amerikába, Európába és a Távol-Keletre került.
A fosztogatás esetében valódi problémáról volt szó, a sivatag felett elrepülő drónok több olyan rablóvermet is megörökítettek, melyeket a régiségek kiemelésének céljával alakítottak ki. Mára viszont sokkal jobb a helyzet
– mondta a 24.hu-nak Hughes.
A döntéshozók hamar felismerték, hogy a rablások súlyos károkat okoznak az országnak, emellett azt is belátták, hogy Egyiptom fő turisztikai vonzereje épp az ókori emlékekben rejlik. Az elmúlt években az állam ezért komoly hangsúlyt fektetett a lelőhelyek védelmére, illetve a régészeti projektekre, hogy ezzel is visszacsalogassák a forradalom miatt távol maradó turistákat. Ennek ellenére a fosztogatók felmérhetetlen károkat okoztak.
Van mit tanulnunk az ókoriaktól
Hughes úgy véli, hogy a történelem megismerése kiemelten fontos, hiszen a múlt embereinek döntései, ötletei és felfedezései nemcsak az adott korszakot, hanem a mi életünket is megváltoztatták. Az ókori Egyiptom lakóitól pedig életmódbeli dolgokat is érdemes eltanulni.
Nagyon szerették az életet. Nem voltak könnyűek a mindennapjaik, de úgy voltak vele: ha egészségesek, akkor minden rendben. Gyakran rövid volt az élettartamuk, ugyanakkor kihasználták, ami adatott, és ez is közrejátszhatott abban, hogy milyen lenyűgöző eredményeket értek el
– nyilatkozta a szakember.
Kiemelt kép: iStockphoto
