Ez a tévéajánló a székelyföldi Hargita Népe című folyóirat 1974-es számában olvasható. Hogy ez miért érdekes 2023-ban? Egyebek közt azért, mert a Columbo-láz máig csillapíthatatlan a magyarok körében, és ez a helyzet Romániában is. De azért is, mert az újságban említett utószót a mendemondák szerint komoly balhé előzte meg Romániában, egyenesen Falk közbenjárására volt szükség, hogy a helyzetet kezelni tudják.
A hetvenes években Romániában már javában sugározták a nyugati tévésorozatokat, amelyeket persze korlátozott számban importálhatott az állam. Az egyik ilyen a Columbo volt, ami Peter Falkból világsztárt, magyar és román földön pedig halhatatlan ikont csinált. A gyűrött ballonkabátban tehetős és aljas gyilkosokat megleckéztető nyomozó történeteiből összesen 69 epizód készült el. 1974-ben, amikor romániai történetünk kezdődik, még csak alig két tucat volt elérhető.
Mivel a sorozatból évente nagyjából 10 rész készült el, a románok pedig hetente kettesével adták a Columbót, igen hamar kifogytak a részekből, minek nyomán a tévénézők meg voltak győződve arról, hogy epizódokat titkol el előlük az ország vezetése, rettegve a nyugati világnézet „káros hatásaitól”. Falk anekdotikus sztorijaiból azt tudni: a sorozat tévéből eltűnése miatt heves tiltakozások indultak Romániában, kisebb felkelés szerveződött azért, hogy mutassanak be minden Columbo-epizódot.
Peter Falk kétszer részletezte élete során a román megbízatását: egyszer a saját könyvében, másszor pedig David Letterman talkshow-jában. A többek által ismert, leggyakrabban hallott anekdotája úgy hangzik, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma meghívta őt egy New York-i szállodába, bekísérték egy szobába, ahol a román külügy emberei várták. A színész zavarba jött a szituációtól, könyvében idézi is a reakcióját:
Már elnézést, de mi a fasz közöm van nekem a román kormányhoz?!
Válaszként elmagyarázták neki a fennálló helyzetet: a sorozat elképesztően népszerű Romániában, „Columbo az ottani Elvis Presley”, így neki kellene megnyugtatnia a románokat, hogy minden egyes Columbo-epizódot leadtak. Falknak ráadásul adtak egy szöveget is, melyben fonetikusan, román kiejtéssel volt minden lejegyezve. Vállalta a feladatot. Hogy kapott-e érte valamifajta tiszteletdíjat, netán meg kellett elégednie azzal, hogy szolgálatot tett a hazájának, arról nem szól a fáma.
Hogy a dolog tényleg megtörtént, azt nem a Letterman-féle műsorban ugyanígy elmondott sztori igazolja, hiszen a show kedvéért akár poénnak is megfelelt volna az anekdota. Ám a WikiLeaks oldalán elérhető a beszéd leirata, ebből idézünk most:
„Elnézést, van egy percük? Columbo hadnagy vagyok, sokan úgy ismernek: Peter Falk. Amikor egy színész szerepet játszik, csak remélheti, hogy olyan karaktert formál meg, amellyel közönsége azonosulni tud. Abból, amit mi Hollywoodban hallottunk a román nép szeretetéről a Columbót illetően, úgy hiszem, valamit tényleg jól csinálunk. Megfogalmazni sem tudom, mennyire hálásak vagyunk ezért mi, akik dolgoztunk a műsoron. Köszönetet kell mondjak a román televíziónak, hogy szombaton és vasárnap is sugározzák a filmeket, ez nagy dolog mindannyiunk számára: nekem, a stábnak, minden színésznek. A román népet is köszönet illeti. Remélem, egy nap eljutok az országba, és találkozhatunk, megízlelve a román nép kultúráját, vendégszeretetét. Addig is: hamarosan találkozunk majd a tévében, idén ősszel. Köszönöm, a legjobbakat! Ja, csak még egy dolog: minden jót Önöknek!”
Az egész sztori a Romániába delegált amerikai nagykövetnek, Henry Barnes Jr.-nak köszönhető: ő közölte a külüggyel, hogy Romániában véget ér májusban a Columbo, több rész importálása nincs kilátásban – vagy gazdasági vagy más okokból. Továbbította a látszólag érdektelen információkat Henry Kissinger amerikai külügyminiszternek. Csak 1989-ben, a Chicago Tribune jóvoltából derült ki, miért akarta annyira Románia, hogy Falk segítsen:
Kissinger 1975 őszén Romániába látogatott volna, mint ahogy az akkori elnök, Gerald Ford is, így igyekezték jobbítani a román állapotokat, hiszen senkinek nem jött volna jól egy feszült helyzetbe csöppenni.
Jól ismerték Romániában
A román Columbo-láz valóban komoly méreteket öltött a hetvenes évek elején. Olyannyira, hogy a kommunista ország sajtója is élénk érdeklődést mutatott a csupa jó tulajdonsággal felvértezett, egészséges értékrendű, erőszaktól mentes Columbo hadnagy iránt. 1974-ben egy román újságíró Hollywoodban készített interjút a színésszel, aki akkorra már befutott sztárnak számított, sőt, már bőven 1970 előtt is.
1974-ben Egyenesen Hollywoodból – Beszélgetés Columbo hadnaggyal címen közölte az interjút a Cinema nevű filmes lap. Az első kérdéssel rögtön falhoz állították Falkot, mondván, nagyon nehéz őt elérni, mert láthatóan még Amerikában is fél percenként odalép valaki hozzá az utcán. Majd afelé terelődött a beszélgetés, mennyire népszerű a keleti blokkban.
Falk elmondta, akkor, a 70-es évek közepén mennyire fontos az, hogy egy tévésorozat jó színvonalú legyen, miközben „más tévéműsorokat bizonyos szint alá süllyesztenek” gengszter-, szörny- vagy szexmániás karakterekkel:
Remélem, Columbóban is látszik, hogy én magam mennyire irtózom az erőszaktól, az olcsó erotikától, ízléstelenségtől.
Szintén abban az évben, a Dolgozó Nő című román lapban már arról írnak Columbo, avagy a szerencse mosolya címmel jegyzetet, hogy Falk „Éveken át epizodistaként középszerű filmekben s kétes hírű színházaknál koptatgatta tehetségét, amíg egy szép napon — mint mondani szokás — rámosolygott a szerencse. Egy kispénzű, de annál többrelátó producer felkérte, játssza el két bűnügyi film főszerepét”.
Ceaușescu állítólag hatalmas Columbo-rajongó volt. Telly Savalas Kojakjéhez ugyanígy állt hozzá, csak azt még a felesége is szerette.
Leadták vagy sem?
A Slate.com újságírója, Willa Paskin frenetikus módon eredt a rejtélyes Columbo-üzenet nyomába, egészen a román állami tévéig vezették a szálak. Megtalálta a 93 éves Yan Yonelt, aki állítólag a hetvenes években kiválasztotta a sorozatot, hogy sugározzák az országban. Ő a főnökök egyike volt ott: minden rajta ment keresztül, ami külföldről érkezett Romániába. Fordított, feliratozott, adásba tette a tartalmakat.
Azzal érvelt, hogy nem adhatták volna le a videót úgy, hogy ő, mint a filmosztály főnöke, ne látta volna előtte. Elképzelése az, hogy vélhetően csak Ceaușescu láthatta a felvételt, ami egyfajta kedveskedés lehetett neki és feleségének az amerikaiaktól. Noha Yonel biztos abban, hogy a román tévé ezt a felvételt nem adta le, a WikiLeaks-adatok mégis azt mutatják, voltak diplomáciai megbeszélések, egy bizonyos Tudor Vornicu, a román rádió és tévé nagy hatalmú programigazgatója örömét fejezte ki a Falkkal való együttműködésnek, szó szerint azt mondta:
Csodás munka, nem lehetne jobb akkor sem, ha én írom és gyártom le.
A WikiLeaks-papírok arról árulkodnak, június 1-jén valóban adásba került a Columbo „utolsó epizódja” a román tévében, egy kiegészített Falk-üzenettel. Cikkünket is ezzel kezdtük: Columbo (utolsó rész) és… Peter Falk utószava. Felmerül egy másik lehetőség, mégpedig az, hogy Ceaușescu egyik samesze valahogy kijutott Amerikába, egészen a Columbo producereihez, és elkészíttette a felvételt a kommunista vezetőnek szánt ajándék gyanánt.
Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a románok füllentettek az amerikaiaknak, és tényleg csak az rejtőzött a Falk-üzenet mögött, hogy több nyugati műsort nem importálhattak/nem volt rá pénz, így a színész vitte el a balhét, szó sem volt lázongó románokat vizionáló biztonsági jelentésekről. Richard Gilbert, az amerikai nagykövetség korábbi moszkvai sajtóattaséja a Slate újságírójának úgy emlékezett vissza, ő maga látta a felvétel rögzítését, egészen pontosan azt, hogy „Peter Falk egy nappaliban ült, és románul beszélt”. Bár mondandója komolyságát némileg árnyalja, hogy visszaemlékezését úgy zárja: „De lehet, megkopott a memóriám”.
Alexandra Bardan, a Bukaresti Egyetem újságíró- és kommunikációprofesszora, levéltári médiakutatást végzett Romániában az ügy miatt: mint megtudta, négy különböző korabeli újság is említést tett arról, hogy „mielőtt elhagyná a kis képernyőnket, a Los Angeles-i hadnagy egy percre visszatér, és kizárólag a nézőink számára hoz pár szót Hollywoodból”.
De akkor miért nem emlékszik senki erre?
Peter Falk üzenete nem tűnik felejthetetlennek, de olyannak sem, ami szökőárként söpört volna végig a keleti blokkban, legalábbis Romániában – nálunk sem feltétlenül sokan emlékeznek már arra, hogy Tom Cruise tavaly beköszönt a Top Gun: Maverick vetítése előtt a magyar mozik vásznán, és kifejezte háláját, hogy a koronavírus-járvány után is ennyi embert érdekel legújabb filmje. Ez az általános udvarlás bevett szokás manapság is a hollywoodi filmpiacról érkezve, és épp oly felejthető, mint amilyen kedves a szívnek.
Ugyanakkor azt nem zárhatjuk ki a felvétel maradandóságát vizsgálva, hogy a román forradalmat megelőző élelmiszerhiány, a lakhatás-problémák, a súlyos államadósság, és az országra telepedő, általános negatív hangulat törölt minden addig emlékezetes dolgot, amit a televízió adhatott. Az élet átalakult, Columbo onnantól kezdve már nem biztonságot jelentett; ballonkabátos nyomozását felváltotta a tévében sugárzott propaganda. Noha a kulturális memória bizonyos fokig marasztalta őt, Falk üzenete elhalványulhatott idővel. 1990 után, mikor a demokrácia megvetette lábát Romániában, Columbo visszatért, régi és új közönséget talált magának.
Köszönjük Szabó-André Krisztina segítségét a korabeli sajtóanyagok felkutatásában.
