Szórakozás

Kisebb vitára sem hajlandó, mert az már veszekedés

A kinek van igaza viták sehova nem vezetnek, azonban ha a kérdéseket szeretetteljesen tesszük fel és az esendő embert látjuk egymásban, máris sokat tettünk a párkapcsolatunkért. Ha van olyan párkapcsolati gondod, amit szeretnél megosztani, ha szerető vagy, ha megcsaltak, ha nem tudod, maradj-e vagy kilépj a kapcsolatból, várjuk a leveled az igyjartam@24.hu email címre.

Két éve ismertem meg a pasimat, együtt élünk egy éve, és egészen egyedi a problémám: képtelenség vele bármin is veszekedni. Ő 38 éves, külföldön élt sokáig. Mint kiderült, az édesapja gyerekkorában verte őt és az édesanyját, rendszeresek voltak a veszekedések, kiabálások. Amikor összejöttünk, elmondta, hogy mi történt vele, és én elfogadtam őt olyannak, amilyen, nagyon szeretem. Csakhogy a párkapcsolat szerintem együttjár azzal, hogy időnként vannak konfliktusok, amiket aztán megbeszélünk, megoldjuk együtt. Ő nem hajlandó a legkisebb vitára sem, ha bármiért kérdőre vonom, például, hogy mikor viszi el a kocsit a szervízbe, vagy megkérdezem, hogy miért nem vitte még le a szemetet, máris azt hiszi, hogy veszekszem vele, és bezárkózik. Néha kimegy a lakásból, otthagy, és fogalmam sincs, hogyan kezeljem ezt az egészet. Megértem, hogy olyan a gyerekkora amilyen, de egy életen át lehetetlen úgy élni, hogy az ember ne kerülne konfliktusba másokkal.

Az olvasói levelet Klára küldte nekünk, akinek természetesen álnevet adtunk, hogy védjük a személyét.

Mit lehet tenni?

A konfliktusok valójában nem óriási problémák, hanem megoldandó feladatok. Sok múlik azon is, hogy hogyan hozzuk fel a problémát, hogyan beszélünk egymással, és ha valakinek olyan a múltja, hogy érzékenyebben reagál a legkisebb problémára is, akkor érdemes utánanézni, hogyan kezeljük az ilyen helyzetet. Az emberi kapcsolatok folyton változnak, és ehhez elengedhetetlen, hogy időnként belássuk, a másiknak van igaza, és ne csak azért mondjuk, hogy béke legyen. A folyton hajbókoló, másiknak nagyon megfelelni vágyó partner nem a rugalmasságot mutatja meg a viselkedésével, hanem inkább egyfajta alárendeltséget. Az eltérő vélemény sok párnál nehezen kezelhető dolog a mindennapokban, de ennek az oka leginkább az, hogy hogyan állnak a problémához: szeretettel vagy haraggal.

A „de miért vagy ilyen”, „miért tetted vagy nem tetted ezt” kérdések helyett a „hogyan tudnánk együtt megoldani azt, hogy” a megoldáskereső kérdés. Ezt könnyű mondani, és nehéz csinálni, amikor az ember benne van a helyzetben. Azonban mi döntünk arról, hogy szeretettel közelítjük meg a gondot és elfogadjuk a másikat olyan embernek, aki fejlődőképes és esendő bizonyos helyzetekben. Ez a szeretetteljes hozzáállás, és ez vezethet oda, hogy két ember közösen képes megoldani a gondokat.

Ha nincs konfliktus, nincs fejlődés a párkapcsolatban, hiszen elmarad a belátás, a beismerés és a változás is.

A bizonytalan élethelyzetekre a sértődés és a harag könnyen előhúzható érzelmek, mondhatni sokakban alapjáraton ez a program indul el ha olyan a szituáció. Nehezebb az az út, ami a szeretetről szól, és bárki képes rá. Első körben gondoljuk végig, hogy mégis, mit szeretnénk elérni a vitával, megoldást keresünk, vagy valójában arra vágyunk, hogy a másik úgy viselkedjen, ahogyan mi elvárjuk? Valójában mennyire bántjuk meg a másikat azzal, ha napokig nem szólunk hozzá, és ő arra kényszerül, hogy bűntudatában (a semmire) kedvünkre tegyen, amíg meg nem bocsátunk?

A megoldás az, ha elmondjuk a tényeket egymásnak, ha megpróbáljuk megérteni, mi a partner félelme, mik a vágyai. A saját érzéseinkről kevesen képesek beszélni, pedig fontos lenne kommunikálni, éppen mi minden járja át az embert: harag, félelem, féltékenység, bizonytalanság, szomorúság, bánat, csalódottság, düh. A vitában fontos beismernünk, ha a másiknak van igaza. Ettől senki sem lesz kevesebb, és a saját önértékelésünkön sem esik csorba.

Olvasónk levelére visszakanyarodva, a méltányos igazságosság érvényesül ilyen szituációban: hogy olyasmit vár el a partnertől amire neki nincs, csak egyféle megoldása, ami a gyerekkorából adódik. A feljebb írtakat tudomásul véve érdemes háromszor átgondolni, hogy milyen témában kezdenek vitát egymással, és idővel a partner is fog annyit változni, hogy nagyobb horderejű gondokat is képesek lesznek együtt megbeszélni és megoldani. A te miért nem, a te soha, a te mindig helyett inkább kérjünk a másiktól: a megtennéd, hogy leviszed a szemetet például sokkal előremutatóbb, mint a felhánytorgatás. A kérések, a szívességek teljesítése a szeretetteljes, békés otthoni légkör alapjai, erre bárki képes, függetlenül attól, milyen volt a gyerekkora, csak akarni kell.

Ez meg micsoda?

Az Így jártam a 24.hu párkapcsolati blogja, ahol megoszthatod a saját tapasztalatod, elküldheted a véleményed mások történeteivel kapcsolatban, és leírhatod, te hogyan jártál hasonló helyzetben. A leveleket az igyjartam@24.hu email címre várjuk, aggódnod pedig nem kell: a nevedet mindenképpen megváltoztatjuk.

A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73882123, K¸lˆnleges GÈsa est a Sushi Seiben 2019 ·prilis 4.-Èn., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.