Szórakozás

Jövőre a sör nem biztos, hogy sör marad

24.hu
24.hu

2013. 05. 29. 10:35

A Vidékfejlesztési Minisztérium hasonló rendelkezést vezet be, mint amely a pálinkával is történt. Jövőre már csak bizonyos termékek viselhetik a „sör” elnevezést.

Hamarosan egy új irányelv szabályozza azt, hogy mit nevezhetünk sörnek, illetve mit nem. A Vidékfejlesztési Minisztérium a minap közleményt adott ki.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 66 paragrafusának első bekezdése a sörre vonatkozó irányelveket tartalmazza. Az itt leírtak segítik a sörforgalmazókat, hogy tisztában legyenek a magyar szokásokkal és a fogyasztói elvárásokkal.

sör (sör)

Sör tartalmú, de nem sör!

Az irányelvnek nem tárgya az olyan sört tartalmazó termék, amely úgy készül, hogy a sörhöz érlelést, szűrést követően annak ízét, illatát, színét, jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak. Ebben az esetben a termék megnevezése a „sör” kifejezést csak olyan módon tartalmazhatja, amely a fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a termék egyik alkotóeleme. Így például a sörkeverékek, sörmixek, sör tartalmú italok, gyümölcsös sörkülönlegességek. Ezek a termékek 2013 utolsó napjáig forgalmazhatók az eddig érvényes jelöléssel.

Mit nevezünk sörnek?

A hivatalos deffiníció így néz ki a közlemény szerint: „Malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. Ízesített sörnek nevezik azt a terméket, melyben az ízhatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak.”

Akinek esetleg felkeltette érdeklődését a téma, az a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján részletesen olvashat a sörgyártás irányelveiről, jellemzőiről, s az előírásokról is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.