Szórakozás

Kövér vagyok-e? Megmondják a számok!

fogyokura(210x140)(5).jpg (karcsú, )
fogyokura(210x140)(5).jpg (karcsú, )

Mi számít elhízásnak? Néha már egy kiadós ebéd után is szűknek érezzük a ruhánkat, utána pedig aggódva nézzük a mérleg mutatóját.

Van, aki egy-két kiló túlsúllyal is kövérnek gondolja magát, míg mások öt-tíz kiló súlyfelesleggel is jól érzik magukat a bőrükben – írja a Házipatika.com. Ez a kettősség is azt mutatja, mennyire nehezen nézünk szembe a tényekkel, ha a súlyunkról van szó. Érdemesebb inkább a számokban, adatokban és kutatásokban bízni, főként mivel az egészségünkről van szó. Ám ahány forrás, annyi különféle meghatározás található az elhízásra. Vajon mit használnak a táplálkozási szakértők és az orvosok a kövérség diagnózisának felállítására?

Az ideális testsúly

Biztos Ön is hallotta már ezt az egyszerű módszert, amellyel könnyen meghatározható, van-e súlyfeleslege. A képlet szerint a centiméterben mért magasságból le kell vonni százat, majd a kapott értékből férfiak esetén még tíz, hölgyeknél tizenöt százalékot. A végeredmény nem más, mint az úgynevezett ideális testsúly, ha az aktuális súlya ennél magasabb, már meg is van, mennyit kell fogynia. Nézzük is egy példán keresztül: képzeletbeli alanyunk 165 cm magas hölgy, ideális testsúlya tehát (165-100)x0,85, azaz pontosan 55,3 kg. De vajon tényleg ilyen egyszerű lenne?

Nos nem, bár a képlet valós, és a szakemberek is használják. A szakemberek által “módosított Broca-indexnek” hívott szám valóban megadja az ideális testsúlyt, ám az elhízás mérésére csak nagyon durván alkalmas. Nem veszi ugyanis figyelembe azt a tényt, hogy nem mindenki egyforma alkat. Bár a nevében szereplő “módosított” jelzőt a férfi-női nem megkülönböztetésével érdemelte ki, ettől még elég elnagyolt, bár bizonyos esetekben jól használható. Akár soványságról, akár elhízásról beszéljünk ugyanis, ezzel a képlettel számolják ki, hány kilogrammnak is kell lennünk pontosan. Sőt, egyes gyógyszerek adagolásánál is használják a szakemberek.

Böngésszünk táblákat?

Hosszú évtizedekre tekint már vissza az egészségügyi statisztika tudománya, és az évek alatt hatalmas mennyiségű információ halmozódott fel egy-egy ország polgárairól. 
Feljegyzések őrzik, hány kilogrammal születtünk, mennyivel léptünk az iskolába, mennyit nyomtunk például tizenkét éves korunkban. A kutatók pedig időről időre többezres, netán több tízezres mintán vizsgálják egészségi állapotunkat, melynek mindig része a súlymérés is.

A statisztikusok ezek alapján már jó ideje figyelik az egyes nemekhez és korosztályokhoz tartozó átlagos testsúlyértéket. Innen tudjuk, hogy körülbelül 3500 grammal születünk, és azt is, hogy iskolaérett korunkra átlagosan 20-21 kiló környékén mozog a súlyunk. Ezeket az adatsorokat megfelelően rendezve úgynevezett percentiliseket kapunk, melyeket táblázatba vagy grafikonná rendezve jól használható segítséget kapunk – ahhoz, hogy másokhoz hasonlítsuk magunkat. Pont ebben rejlik ennek a módszernek a hátránya: nem mondja meg, egészséges vagy egészségtelen-e súlyunk, csak azt tudjuk meg, másokhoz képest több vagy kevesebb. Ezzel pedig nem sokra megyünk. Hagyjuk hát a percentiliseket inkább a statisztikusokra és a tudósokra!

Indexeljünk!

Szükség van tehát egy olyan számra, amely megmondja, soványak vagy kövérek vagyunk-e. A mérleg erre nem használható, hiszen nem mindegy, hogy egy kilencvenkilós ember kétszáz vagy éppen százhetven centi magas. Előbbi esetben ugye körülbelül normális a súlya, másikban elhízottnak gondoljuk. Nos, éppen ez a gondolat volt az, amely néhány kutatót elindított egy új index kidolgozásában, amely mára az egységes, szabványosnak tekintett módszerré vált. Az évtizedekre visszatekintő megbetegedési és halálozási statisztikák részletes elemzése nem volt hiábavaló, mert kiderül, hogy összefüggés van a megbetegedés vagy az elhalálozás, illetve a testsúly és a testmagasság között. Egészen pontosan egy olyan szám mutat szoros összefüggést egészségi adatainkkal, amely a testsúlyunkból és a testmagasságunkból kiszámolható. Ez lett a testtömegindex, közismert angol rövidítésével a BMI index (az index ebben az esetben is olyan szóismétlés, mint a La Manche-csatorna, hiszen a BMI rövidítés feloldása Body Mass Index, tehát magyarul testtömegindex). A kutatók úgy találták, hogy az általuk megalkotott képlet eredményétől függően mindig egyazon tartományban találhatók azok az emberek, akik a legkevesebbszer betegednek meg, illetve a legtovább élnek.

Számoljunk BMI-t!

A testtömegindexet nem nehéz kiszámolni, bár használhatja testtömegindex-kalkulátorunkatis. Vegyen elő egy számológépet, és az aktuális, kilogrammban mért testsúlyát ossza el a méterben mért testmagassága négyzetével! Valahogy így, ha Ön például 1.65 m magas és 60 kg: 60/(1,65×1,65). Az eredményül kapott szám (példánkban 22,03) jelzi, hogy testsúlya mennyire egészséges. A kutatók szerint 19 és 25 között súlyunk teljesen egészségesnek tekinthető, alatta soványságról, felette 30-as értékig túlsúlyról, aztán pedig elhízásról beszélünk. Ha ennél részletesebb adatokra és értékelésre kíváncsi, használja a mi BMI-kalkulátorunkat, mert az többek között az életkor és a nem összefüggéseit is figyelembe veszi a végleges eredmény meghatározásakor a szöveges értékelésben!

A BMI index használata manapság olyan általános az orvosok és a dietetikusok körében, mint a vérnyomásmérés. Akár külön kis számolókorongokat, speciális zsebszámológépeket is használnak erre a célra, de néhány otthoni fürdőszobamérleg és a gyógyszertárakban kihelyezett egészségmérő-állomások is tudnak BMI-t számolni.

A BMI-t nem kell naponta számolni, elég, ha arra törekszik, hogy súlyát az egészséges tartományon (19-25) tartsa. Ezen belül – alkattól függően – természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb eltérések, hiszen van, akin az egészséges súly is gömbölyded kerekséget jelent. Ezért érdemes az ideális testsúlyt is ismerni, amit a cikk elején ismertetett módosított Broca-index segítségével határozhat meg.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik