Felsorolni is nehéz lenne, mi mindent csinált, és milyen pozíciókat töltött be az elmúlt harminc évben. Összefoglalva talán annyit lehetne mondani, hogy egy élő legenda, aki rengeteget tett a kereskedelmi rádiózásért. Jelenleg a világ több rádióállomásnál is vezető szerepet tölt be, de pontosan hogyan került Magyarországra, és mit csinál itt?
Először 1998-ban kezdtem el dolgozni a Sláger Rádióval, és azóta egyfolytában itt munkálkodom.
Fotók: Neményi Márton
Miként került képbe éppen Magyarország?
Egész életemben dolgoztam, és ez idő alatt mindösszesen egyszer rúgtak ki. Ez Minneapolisban történt. Ekkor elkezdtem új lehetőségek után kutatni, valami érdekeset akartam, ami új kihívásokkal szolgál. Egy szép nap felhívtak, és azt kérdeztek, volna-e kedvem Magyarországra jönni. Én azt válaszoltam, persze, kinek ne volna?! Amit persze nem hittek el nekem, hiszen kevesen akartak akkoriban Kelet-Európába jönni, ráadásul alig egy országnyira egy háborútól élni. De én jöttem. Ekkor néhány hónap próbaidő várt rám, hogy lássuk, azonosak-e az elképzeléseink, és az lett a vége, hogy hivatalosan is alkalmaztak, mint főtanácsadót. Azonnal megszerettem az országot, az emberek kedvesek voltak velem, és a rádiónál is remekül éreztem magam.
Jelenleg a NeoFM stábját erősíti, és nem titkoltan hasonló célokkkal, mint anno a Sláger Rádió esetében. Hiszen az nemcsak egy adó volt, hanem egy márkanév, ami a Neóról egyelőre nem mondható el.
Ez pontosan így van. Anno a Sláger és a Danibus indulását is rengeteg kutatás, valamint munka előzte meg. Ám amikor a NeoFM és Class FM megkapta a működési engedélyt, erre nem volt idő, hiszen a két rádió munkatársai egyik pillanatról a másikra kaptak egy adót. Híján voltak a megfelelő technikának, stúdiónak, marketingstratégiának, és alig két hét múlva működőképes produktumot kellett előállítaniuk. Így az “előkészületeket” utólag kellett bepótolni, ami természetesen meg is látszott a műsorokon. Ám, hála a lelkesedésnek és a profizmusnak, mostanra majdnem ott vagyunk a Neóval, ahol a terveink szerint lennünk kell. Jövő évi újításainkkal pedig oda is érünk. Ezekről persze most nem beszélhetek, hiszen szigorúan titkosak. De annyit elárulhatok, hogy a konkurencia nem fogja tudni utánunk csinálni.
„A nyomtatott sajtó gyakorlatilag már tönkrement, csak ezt még a legtöbben nem merik bevallani”
Mitől olyan biztos a sikerben? Hiszen az internet alaposan megtépázta a többi médiaszegmens népszerűségét. A nyomtatott sajtó eladása csökken, a tévé népszerűsége is esik, és egyesek Magyarországon a rádiót szintúgy temetik. Mondván az onlinemédia a jövő, és egyben az egyetlen hosszútávon működőképes opció.
Valóban sokan úgy gondolják, hogy a rádiónak vége, mivel ez a második legidősebb médium. De nagyot tévednek. Évekkel ezelőtt valóban a legtöbb háztartásban a tévé és az újságok jelentették a legfőbb hírforrást. Azonban a csatornák nézettsége folyamatosan esik, a nyomtatott sajtó gyakorlatilag már tönkrement, csak ezt még a legtöbben nem merik bevallani. Pedig fel kell ismerniük nagyon gyorsan, hogy fölösleges a fákat kivágniuk, és tintára kidobni a pénzt. Az egyetlen járható út számukra, ha digitális platformokra váltanak, mint az iPad és társai. Ezzel szemben a rádióhallgatottság hihetetlen módon nő. Főként azért, mert egy zenei rádió nem küzd azokkal a problémákkal, mint egy tévé. Nem kell állast foglalniuk politikai eseményekben, így nem osztják meg a hallgatóságot sem. Ezt az emberek tudják, amikor bekapcsolják a készüléküket, tisztában vannak vele, hogy szórakozni fognak, és nem akarják meggyőzni őket semmiről. Ezek tények, lehet velük vitatkozni, de fölösleges. A másik oka a rádió feltörésének a technikai fejlesztésekben keresendő. A számítógépek, az okostelefonok és a táblagépek már lehetővé teszik, hogy bárhol, bármikor hallgathassuk a kedvenc adónkat. Régebben erre nem volt lehetőség, hiszen egy átlagos rádiókészüléket nem tudtunk magunkkal vinni. De ma már mindenkinek ott van a zsebében, az asztalán vagy a táskájában egy erre alkalmas eszköz. Így a rádió mindenhol jelen tud lenni az életünkben. Legalábbis, ha rádiók vezetői felismerik, hogy nemcsak AM és FM sávokban kell gondolkodni, hanem elérhető kell tenni az adót interneten, és minden elképzelhető formában. Ez az, amit megvalósítottunk az állomásaimnál Philadelpiában, és ez az, amit most teszünk a Neóval. De erről tényleg nem beszélhetek többet.
Rendben. Viszont azt elárulhatja, hogy a későbbiekben is a Bumeráng marad-e az adó zászlóshajója, vagy terveznek egyéb, hasonlóan nagy kaliberű műsorokat a későbbi idősávokra?
A Bumeráng egy fogalom, és egy nagyon meghatározó márka évek óta. Ezért magától érthetően továbbra is óriási hangsúlyt fektetünk rá. A kérdés második felére pedig az az egyszerű válaszom, hogy nem, mert fölösleges. Ugyanis az emberek teljesen más okból hallgatnak rádiót reggel, mint a nap többi szakaszában. Amikor felkelnek, könnyed szórakozásra vágynak, amitől beindul a napjuk. Ezzel szemben később már zenét akarnak hallani, mintegy aláfestésként a munkához, vagy a pihenéshez. Ez a trend pedig határoktól függetlenül, az egész világra igaz. Vagyis nincs értelme a délutánt és az estét nagy show-val megtörni, mert nincs rá igény.
„Howard olyan, amikor adásban van, mint egy rajzfilmfigura”
A Bumerángban óriási szerepe van a műsorvezetőknek, leginkább Bochkor Gábornak, aki kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: szándékosan csináltak belőle magyar Howard Sternt? Hiszen Ön volt az, aki Stern karrierjét is beindította, és egész Amerika szerte ismertté tette.
Igen, valóban sokat dolgoztam együtt Howard Sternnel, de egyáltalán nem akartam lemásolni őt. Sőt, maga Gábor sem nem mondott soha olyat, hogy ő akar lenni a magyar Howard Stern, nem is törekedett rá. Igazából teljesen más stílusú emberek, és teljesen más, amit csinálnak. Howard olyan, amikor adásban van, mint egy rajzfilmfigura. Az életben is rendkívül vicces, de sokkal kedvesebb, és udvariasabb, mint ahogy a hallgatók ismerik. A lényeg az, hogy mindketten sikeresek attól, akik, és megtalálták a saját közönségüket.
De mi lesz akkor, ha Bochkor Gábor, Boros Lajos vagy Voga János azt mondja, hogy ennyi volt, nem folytatja? Nélkülük a Bumeráng nem lenne ugyanaz, és akkor borul az előre elkészített stratégia.
Nos, le kell szögeznem – és ez tényleg nagyon lényeges -, hogy a Bumeráng csapatában mindenki ugyanolyan fontos, mindenkire ugyanannyi feladat hárul, senki sem több a másiknál. De előfordulhat olyan helyzet, amikor ez némiképp módosul. Mint például anno a M.A.S.H. vagy a Seinfeld című sorozatok esetében. Hogy miért ezeket említem, mindjárt megérti. A Seinfeld tele volt érdekes mellékszereplőkkel, akik nélkül azonban ugyanúgy folytatódott a show, mint korábban. Hiszen ott volt Jerry (Seinfeld – a szerk.). A M.A.S.H. esetében is folyamatosan jöttek-mentek a színészek, de mégis működött a dolog, mert Alan Alda maradt. Sok nézőt persze veszítettek a változások miatt, de sokat szereztek is. A lényeg az, hogy amíg a központi figura megvan, addig nincs nagy gond. Ha ő távozik, az egy egészen más történet.
