Nagyjából egy éve, hogy a Borussia Dortmund Peter Bosz vezetésével a Bajnokok Ligájában kétszer sem tudta legyőzni a Sallai Rolanddal felálló ciprusi APOEL Nicosiát. Az Ajaxszal nagyot menő holland szakember ultraaggrasszív Dortmundja remek kezdés után akkorát esett, mint a tanyasi ló.
Valami bűzlött Dortmundban és Peter Stöger főbalzsamozónak sem sikerült lefojtani a bűzt. A nyáron azonban szabaddá vált a Bosz kinevezése előtti időszak fő célpontja, Lucien Favre, aki Nizzát és a francia Riviérát maga mögött hagyva a lesajnált Dortmundból hónapok alatt újra Európa egyik legjobb csapatát varázsolta össze.
Portré az összeférhetetlen sztárcsinálóról, a csendes zseniről, aki miatt a Borussia megint szárnyal.
Egy félbetört karrier Svájcban
A hatvanéves svájci Lucien Favre Vaud kantonban született és ott is kezdte pályafutását a helyi FC Echallens-ben. A Lausanne és a Neuchatel Xamax érintésével került Genfbe, és 1983-ban már az év játékosává választották hazájában. A Servette-ben, a volt Vasas-játékos, Pázmándy Péter keze alatt futballozott, többek között a mostanában inkább a blődségeiről ismert Bayern-vezető, egykori világklasszis Karl-Heinz Rummenigge csapattársaként.
A svájci válogatottban 24-szer játszott, egyetlen gólját 1981-ben lőtte annak a Hollandiának, ahol éppen egy bizonyos Frank Rijkaard és Ruud Gullit debütáltak.
A későbbi Dortmund sztár, Stephane Chapuisat apja, Pierre-Alain, még 1985-ben, minden idők legdurvább szabálytalanságát követte el Favre ellen, aki így majd egy évet hagyott ki.
A Servette-ből visszavonulva 34 évesen már az FC Echallens-t utánpótláscsapatát edzette, és három év múlva már klubtörténeti sikert elérve a másodosztályba jutott fel a felnőttekkel. Az ezredfordulón már a Servette-tel lett svájci kupagyőztes, majd a 2001-02-es szezonban az UEFA-kupába jutott, többek közt a Dárdai Pállal felálló Herthát legyőzve, a legjobb 16 közé.
Az FC Zürich lecsapott rá és előbb 2005-ben a kupát, majd egy évvel később, 25 év után először, a bajnokságot is megnyerte. A keze alatt olyan fiatal játékosok lettek svájci válogatottak, mint Blerim Dzemaili, Gökhan Inler vagy a mestert a Herthába is követő Steven von Bergen.
A rövid berlini forradalom felfalja svájci atyját
A bajnoki címben óriási része volt az akkor húszéves brazil Raffaelnek, akire edzőjével együtt a Hertha szemet vetett. Favre és Raffael a 2007-08-as idényben már Berlinben tevékenykedtek (Raffael a téli szünetben érkezett). Játékosa volt a mostani sportigazgató Michael Preetz és persze Dárdai Pál is.
Az ambiciózus Favre forradalmat ígért, gólokkal, fiatal játékosok beépítésével, no meg eredményekkel. Persze, a milliméterre pontosan lenyírt gyepszőnyeg ellenőrzése, az órákig tartó labda nélküli védőmozgások leoktatása, és a taktikai jellegű labdás foglalkozások se maradtak el.
A gólokat Marko Pantelic szállította, míg az akkori fiatalok közül Lukasz Piszczek neve sem ismeretlen ma már a Bundesliga és német futball rajongói számára. A tizedik hely után a második idényben Favre és a Liverpooltól érkezett Andrej Voronyin a negyedik pozícióba vezérelte a Herthát.
Így is történt: Favre a harmadik szezonjában összeveszett a vezetőséggel az átigazolásokon: Voronyint nem vették meg végleg, Simunicot és Pantelicet is eladták, úgy, hogy nem igazoltak komolyabb neveket, sőt még Dieter Hoeness sportigazgatót is kirúgták.
A Favre által mellőzött csapatkapitány Arne Friedrich is ellene fordult, a svájci végül magára maradt. Hat bajnoki vereség után utolsó volt a Hertha így az edzőt már szeptember végén menesztették, a csapat végül kiesett a másodosztályba. Favre nem először távozott dicstelenül, és nem is utoljára.
Csikók rohangálnak a Bundesligában, majd betörnek Európába
A berlini kaland után nem igazán kapott komoly ajánlatot – a DC United megkeresését leszámítva –, ám amikor február 14-én, a 22 meccs után 56 bekapott góllal és 16 ponttal tök utolsó Borussia Mönchengladbach kirúgta Michael Frontzecket, Favre igent mondott. Onnantól pedig beindult a sikersztori.
Első lépésként kilenc gólt engedélyezve és 12 meccsen húsz pontot összeszedve benntartotta a Gladbachot. De még milyen eredményekkel!
Reus mesélte el azt a Favre-féle alaposságot remekül bemutató sztorit, miszerint az edző azt tanította neki, hogy cselezés során ne csak a labdát, hanem az ellenfél lábtartását is figyelje, mert az elárulja, hogy melyik oldalra csinálhatja meg a cselt.
Szintén forradalmi újításként Favre még áprilisban az akkor 19 éves Marc André ter Stegent állította a kapuba, aki az utolsó öt meccsből négyszer nem kapott gólt! A következő idényben a Gladbach végig az első hét hely egyikén maradva, 24 gólt kapva végül a negyedik helyen végzett, így indulhatott a BL selejtezőkön.
Hiába játszott azonban biztonságos, taktikus és szemre tetszetős támadófocit Favre, a BL selejtezőkön már a Dinamo Kijev ellen kiestek, majd az Európa Ligában a csoportkör után a Lazion sem jutottak túl. A bajnokságot Guardiola Bayern Münchenje utcahosszal nyerte, a Csikók mínusz négyes gólkülönbséggel csak nyolcadikok lettek, igaz addigra már a Favre-t karrierje legjobb edzőjének tartó Marco Reus Dortmundba igazolt.
Kis kijevi kitérővel Raffael megint követte a mestert. Két német válogatott, a világbajnok Christoph Kramer és a liga egyik legkülönlegesebb (a szó minden értelmében) játékosa, Max Kruse megszerzésével a Gladbach hatodik lett
Ez két ilyen öntörvényű zseni között nem is újdonság, az viszont vitán felül áll, hogy Kruse a svájci edző keze alatt játszott élete legjobb formájában, és mindketten óriási elismeréssel nyilatkozott egymásról.
A nyáron igazolt Yann Sommer kapus azóta is a Bundesliga egyik legjobbja, a védelemben a veterán Martin Stranzl és a fiatalon egy súlyos sérülés miatt visszavonult Alvaro Domínguez volt az úr, míg Granit Xhaka, Kramerrel együtt stabilizálta a középpályát.
Elől pedig Kruse és Raffael zseniális összjátéka valamint André Hahn és Patrick Herrmann, majd Thorgan Hazard szélsőjátéka repítette a Gladbachot, amit az elvetemültebb drukkerek már Borussia Barcelonának is neveztek. Úgy, hogy a 2014\15-ös idényt egy 18 meccses veretlenségi szériával kezdték, talán nem akkora túlzás ez a hasonlat. Ennek a sorozatnak azonban novemberben Kramer azóta is hírhedt öngólja vetett véget:
A Dortmund hiába nyerte ezt a derbit, a Gladbach végül húsz pontot vert a BVB-re és 66 ponttal harmadik lett, úgy, hogy tavasszal Raffael két góljával még Guardiola Bayernjét is legyőzte. A tekintélyes német futballmagazin az 11Freunde egyenesen az év edzőjének választotta, a laudációt pedig az újdonsült világbajnok szövetségi kapitány, Joachim Löw írta.
Az új idényre azonban Kruse Wolfsburgba igazolt, míg Favre és csapata elfáradt és a klubtörténelmi öt vereség (meg egy BL-beli 0-3 a Sevilla ellen) után jött az újabb menesztés. A távozás értelemszerűen sohasem lehet ideális, de a berlininél jobban sikerült, így Favre a mai napig a Gladbach drukkerek kedvence. A cserben hagyott sportigazgató Max Eberl is megbocsátott, és idén tavasszal már Favre esetleges visszatérésében is gondolkodott.
Liverpool helyett Nizza, avagy vesszenek a statisztikai modellek
Favre gyűlöli a várakozást, így az Everton és a finoman szólva sem festői Liverpool helyett három évre a Nizzát és a francia Riviérát választotta 2016 májusában. Elődje, Claude Puel 63 pontja és negyedik helye után Favre debütálása 78 ponttal és harmadik hellyel zárult.
Már a Bundesligában sem tudtak Favre csapataival mit kezdeni az egyébként nagyon hasznos lövés alapú statisztikai modellek, hiszen a Gladbach átlagosan 20 százalékkal több gólt lőtt, mint amit elvártak tőle. Nizzában ez a helyzet egészen extrém módon fokozódott: az xG (expected goals) mutató szerint mínusz tízes gólkülönbség helyett +27-tel zárt Favre csapata.
Annak, hogy egy ekkora eltérésnek pusztán a szerencse legyen az oka, cirka egy százalék a valószínűsége. A kiváló elemző, Dustin Ward részletesen elmagyarázza, hogy öt év alatt három csapatnak sikerült ezt a plusz húsz százalékot elérnie, míg Favre-nak négy év alatt háromszor!
Megszabott pályákon futhatnak fel játékosai, de általában 5-6 embert is szeret hátul hagyni, az esetleges kontrák elkerülése miatt. Így ritkábban kerülnek csapatai az ellenfél kapuja elé – ebben szombat délutáni ellenfele, a korábbi tanítvány, Dárdai Pál Herthája is hasonló –, de remek és megfontolt passzjátékuk miatt a tizenhatoson belül óriási helyzeteket dolgoznak ki, amiket aztán nagy százalékban értékesítenek.
Dortmundban jelenleg 14.91 xG helyett 27-et lőttek, ami gyenge nyolcvan százalékos túlteljesítés. Ehhez a teljesítményhez Favre csapatainál rendre úgynevezett szabad kilencest keres és talál, azaz nem tipikus bójacentert használ, hanem Raffael-, Kruse-, Reus- féle mozgékony, multifunkcionális zseniket. Nizzában is akadt kettő, az egyiket történetesen Mario Balotellinek hívták.
„Mario pontosan tudja, hogy mik a hibái: keveset fut, és azt is általában rossz felé”
– jelentette ki az öntörvényű olaszról. Ennek ellenére a mindig kritikus Favre az összeférhetetlen Balotellivel is kijött, és az előtte sokszor önmagát kereső olasz 15 góllal zárt első, majd 18-cal a második nizzai évében.
Az azóta már a Gladbachban öt bajnoki gólt elérő Alassane Plea a másik, akiből Favre csinált igazi gólerős csatárt. Egy év alatt az aprópénznek számító kilencszázezer euróért vett Jean Michel Seriből kis híján ötvenmilliós Barcelona-irányítót faragott Favre – Seri végül harmincmillióért a Fulhamben kötött ki.
Favre iszonyatos pedantériájának újabb ékes példája Dante esete, akivel korábban már a Gladbachban is együtt dolgozott. A svájci ugyanis állandóan azt kérte a braziltól, hogy a lábfejére tegye a súlypontját (és ne a sarkára), így ugyanis gyorsabban tud majd reagálni, ha elviszik mellette a labdát.
2017 nyarán hívta a dortmundi vezetőség, ám felesége, Chantal, akivel 37 éve házasok, nem akarta elhagyni a francia Riviérát. A második idény rosszul indult – a Napoli ellen nem sikerült a BL főtáblára jutni, majd 11 bajnoki meccs után csak 16. volt a csapat, és februárra a francia kupákból és az Európa Ligából (Lokomotiv Moszkva ellen) is kizúgtak.
Az utolsó fordulóban a Lyon elleni vereséggel csak nyolcadikok lettek, amikor a Dortmund kivásárolta a szerződése harmadik évéből, az asszony pedig beadta a derekát.
Dortmundi álomstart
Volt némi kétely az egyes források szerint heti ötven órát is futballt elemző, perfekcionista, szöszmötölő Favre és a Bosz-Stöger időszak után lábadozó, de a német és a nemzetközi futballban az elitstátuszát mindenképp megtartani igyekvő Dortmund házasságával kapcsolatban.
Ám a kezdeti bizonytalankodás (gól nélküli döntetlen Hannoverben, kínkeserves győzelem Frankfurtban) és egymásra találás időszakát átvészelték. Favre a tőle megszokott őszinteséggel a 4-1-es Lipcse elleni nyitógyőzelem után „komoly taktikai hibákról és az előttük lévő hosszú útról” beszélt, míg Leverkusenben, egy elképesztően fordulatos 4-2-es győzelem után, személyesen tapasztalta meg a Dortmund elnöke, Hans-Joachim Watzke dühét:
Maguknak nem nyilatkozom, úgyis csak hülyeségeket írnak rólunk.
Azóta persze már mindenki tudja, hogy a Bayern gyengélkedése, Paco Alcácer nagyjából 15 percenkénti góljai, Jadon Sancho menetrend szerinti hajrában jött gólpasszai és Marco Reus zseniális teljesítményei miatt a Borussia vezeti a Bundesligát.
Az immáron biztonsági játékra törekedő Favre alatt a védelem sziklaszilárd (8 meccsen 8 gól a legkevesebb a ligában), pedig például a Leverkusen ellen kezdő Hakimi-Zagadou-Akanji-Diallo négyes egyik tagja sem múlt még 23 éves. A múlt idényben rendre hibázó Bürki a csapat legkiegyensúlyozottabb teljesítményét nyújtja, míg az új középpályás duó (Axel Witsel és Thomas Delaney) brutális hatékonysággal passzol és legalább ilyen keménységgel nyer párharcokat.
A padról olyan technikás játékosok szállhatnak be erre a posztra, mint a Favre által felfedezett, volt gladbachi Dahoud, a Tuchel alatt klasszissá érő Julian Weigl, vagy akár a mindig a középpontban álló Mario Götze – bár ő Favre-nál már középcsatárt is játszott. Mozgékonysága megvan hozzá, mint ahogy a Reus-Alcácer duónak is. A széleken pedig az U20-as korú Bruun Larsen, Pulisic, Sancho trió öt bajnoki gólnál és kilenc gólpassznál jár.
De ez még csak a kezdet: a BL-ben egyelőre 9 pont, 8 rúgott, nulla kapott gól, és egy négy-nullra legázolt Atlético Madrid a mérlegük – az angolul tudóknak ajánlom az erről szóló taktikai elemzésemet.
Egyelőre tehát iszonyúan hasít Favre Dortmundja, de a szombaton 15.30-kor kezdődő Hertha elleni hazai rangadó is komoly erőpróba lehet. Az elemző- és fogadóoldalak azonban még mindig csak maximum 25 százalék esélyt adnak a Dortmund Bundesliga-győzelmére.
November elején a Wolfsburg-Atletico páros után jön a Bayern elleni megmérettetés, ami után jóval tisztábban látunk majd.