Foci
Mezőkövesd, 2016. július 16.
Pintér Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott Mezőkövesd Zsóry FC - Gyirmót FC mérkőzésen Mezőkövesden 2016. július 16-án. A másodosztályból feljutott két csapat 2-2-es döntetlen játszott a nyitófordulóban.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Pintér, Storck, Leekens: így tolódik a magyar futball Felcsútra

Egri Viktor
Egri Viktor

2018. 06. 05. 15:23

A magyar groteszk betetőzése, amikor Mészáros Lőrinc lapja, a Nemzeti Sport olyan újságírói fordulatokat használva, mint „információink szerint”, „továbbra is tartja magát értesülésünk” találgatja, ki lehet Pintér Attila utódja Mészáros Lőrinc csapatánál, a felcsúti Puskás Akadémiánál. Valami átjárás ezek szerint mégiscsak akad az agyféltekék között. De most ideje a magyar futball jövője felé tekintenünk.

A volt szövetségi kapitány, Pintér Attilát az exkapitány, Bernd Storck váltja Fejér megyében az „értesülések szerint”. Mintha ugyanaz a kényes ízlés válogatná a két poszt betöltőit. Ugye kitalálták már, hogy ki követi Bernd Storckot a felcsúti kispadon? Igen. Georges Leekens.

A magyar labdarúgó-válogatott ugyanis a felcsúti futballcsapat előszobája.

Megfordítva: a magyar futball trónterme a PAFC. A váltás okait nehéz kitalálni, de nem valószínű, hogy a minden esetben végsőkig küzdő Pintér nem csak jogilag, hanem valóban is közös megegyezéssel, azaz saját akaratából távozik. Az eredmények nem jelenthetnek apropót, ugyanis a PAFC története legjobb első osztályú szereplését produkálta, miközben fennállása során először került a Magyar Kupa döntőjébe is.

Pintér Attila pályafutásának utolsó évei már eddig is felértek egy kis magyar sport- és politikatörténeti komédiával, rengeteg megfejtendő rejtéllyel. Az első kapitányi kinevezése volt. 2013. decemberében, mint viharfelhőből a napsugárnyaláb, úgy csapott le a hír, hogy a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitányává nevezik ki. Azok után, hogy az MLSZ előtte külföldi edző érkezését kommunikálta a tudásimport fontosságát hangsúlyozva. Az isteni közbeavatkozásra azóta sem derült tényszerűen fény, legfeljebb sejthető, hogy kié lehetett az oly szent akarat, amely Pintért a magyar labdarúgás trónjára emelte.

Debrecen, 2017. szeptember 23.
Pintér Attila, a Puskás Akadémia vezetõedzõje a labdarúgó OTP Bank Liga 10. fordulójában játszott Debreceni VSC - Puskás Akadémia mérkõzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2017. szeptember 23-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Pintér Attila.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A korábbi középhátvéd kinevezésekor Tarsoly Csabának, győri főnökének mondott köszönetet, azért mert elengedte a nemzeti csapathoz. Visszagondolva, alighanem Pintér Attila zárta le a Questor-tulajdonos Tarsoly Csaba felé kinyílvánított köszönetek korszakát. Kapitánnyá válása idején elsősorban Pintér személyiségétől, és nem szakmai tudásától tartott a sajtó és a közvélemény, miután nehéz természetének legegyértelműbb jeleként a Ferencvárosnál megszerzett bajnoki elsőség és kupagyőzelem után a csapat és a vezetőség közösen utálta ki, követelési pontokba szedve olyanokat, mint a „sportszerű és kulturált viselkedés”, amit nem vállalhatott. Az érzelmi intelligencia soha nem tartozott az erősségei közé, és ez máig is így maradt, ami bárhol és bármikor egy munkakapcsolat végét jelentheti.

Talán az sem véletlen, hogy az előző 15 évben 10-szer vállalt munkát, és gyakran nem jószántából távozott. Tette mindezt úgy, hogy közben a 2005-06-os Vasast kivéve szinte mindenhol elérte a megkívánt eredményeket. A válogatottnál nem. Szövetségi kapitánykodása végül olyanná alakult, mintha összekeveredtek volna egy vicclap és egy tragédia bekezdései. Ötlete a kéthetenkénti válogatott összetartásra a klubok gáncsra kitartott lábában esett pofára, majd az MLSZ helyezte megszólalásai következményeként nyilatkozati gyámság alá, kirendelve mellé nyelvfelügyelőnek a kommunikációs-készségfejlesztő Batiz Andrást.

Összesen 9 havi tevékenysége az első tétmeccsel zárult, amelyen a későbbi csoportgyőztes Észak-Írországtól szenvedett, akkor váratlannak számító vereséget hazai pályán a nemzeti együttes. A mérkőzésen Pintér háromvédős rendszerről a második félidőre 4 hátvédre állt át, és átszervezése célravezetőnek bizonyult, mert a csapat megszerezte a vezetést, de mindhárom cseréjét hamar kihasználta, már az előny birtokában sem tudott stabilabb védekezésre átállni, ráadásul a végén Lipták görcsét követően tíz emberrel maradt az együttes. Ezen a szinten ritkán látni olyat, hogy valaki egy görccsel tíz percig nem tér vissza a pályára (ha nem hátra, legalább a középpályára) megfogyva hagyva a többieket.

Az észak-írek ekkor fordították a maguk javára a találkozót, és kötöttek útilaput Pintér lábára, Lipták görcse pedig állandósult a válogatott meccsek idejére: azóta nem lépett pályára. Mindenesetre „Pinyő” alatt 3-0-ára legyőztük Kazahsztánt. Ha kutatunk, persze találhatunk olyan ésszerű kritériumokat, amelyek alapján Pintért tényleg el kellett távolítani, de ezek szembemennek a magyar labdarúgásban alkalmazott elvekkel (?). Ilyen ok lehetne az anyagi lehetőségekhez viszonyított eredménytelenség, hiszen a PAFC a Ferencváros, Videoton tandem után a legtöbb pénzből gazdálkodhat, ehhez képest pillanatokig sem tartotta a lépést a riválisokkal, és másokat is maga elé engedett.

Az anyagiak kényszerként értelmezése a magyar labdarúgásban meglepő hozzáállás volna, hiszen ezen az alapon az egész rendszert lehetne felszámolni.

Budapest, 2014. szeptember 6.
Pintér Attila, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya az Észak-Írország elleni Európa-bajnoki mérkõzés elõtti edzésen Budapesten, a Groupama Arénában 2014. szeptember 6-án. A találkozót szeptember 7-én rendezik a Ferencváros új stadionjában, a Groupama Arénában, amelyben telt ház, 22 ezer nézõ lesz.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Pintér Attila, a magyar labdarúgó-válogatott akkori szövetségi kapitánya az Észak-Írország elleni Európa-bajnoki mérkõzés elõtti edzésen Budapesten, a Groupama Arénában 2014. szeptember 6-án
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Egy Akadémia néven működő intézmény csapatánál a nem kellő mennyiségű saját nevelt, vagy pusztán csak magyar futballista szerepeltetése is terhelő adatnak számíthatna, de akkor, amikor a téli szünetben négy légióst szerződtet a klub, nem lepődhetnek meg a vezetők, ha játszanak is. Arról nem beszélve, hogy maga az akadémia alapító Orbán Viktor (a legnagyobb magyar az MTA-t, ő a labdarúgó-akadémiát alapította meg) beszélt arról egy televíziós interjúban, hogy a 12 csapatos NB1-ben nem lehet megkapaszkodni saját fiatalokkal. Pintér márciusban három meccsen is 10 légióst küldött a pályára. Ez a cikk, ha eddig nem derült volna ki, nem Pintér Attila egész oldalas hirdetésének készült, de elhallgathatatlan, hogy ez a ma már a kezdetekhez képest kevésbé smirgli tréner, az előző 15 év egyértelműen legeredményesebb magyar edzője.

A Ferencvárossal és a Győri ETO-val elért bajnoki címe mellett, 4 különböző csapattal jutott a Magyar Kupa döntőjébe, ami önmagában is bravúrnak nevezhető, és a Fradival és a Sopronnal meg is nyerte. Az sem nevezhető mindennaposnak, hogy a kormánytagok kézről-kézre adják csapataik NB1-be juttatása céljából: 2016-ban a Mezőkövesddel lépett az első osztályba, majd egy jó félszezonnal szinte már bent is tartotta, mielőtt 2017 tavaszán már a felcsúti NB2-es bajnoki címet kovácsolta volna készre. A realitásoknál maradva, akár a kormányátalakítás részeként is felfogható a miniszterelnöki megbízotti kinevezéssel legalábbis egyenrangú posztra vonatkozó döntés.

És ki lenne alkalmasabb a feladat ellátására, mint Bernd Storck, aki a sanyarú másodosztályú időkben is lelkesen látogatta Felcsútot, és még válogatott is a csapatból az Androrra elleni mérkőzésre? De stílszerűbb lenne pár napot várni, és pont az andorrai égés egy éves évfordulóján bejelenteni a március 15-én állami kitüntetésben is részesült német edző alkalmazását. Szombaton lesz.

Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.