Tőzsér, Németh és Dzsudzsák bizonyításkényszerben

A Liechtenstein ellen készülő labdarúgó-válogatott három olyan játékosával beszélgettünk, akik sérülés, illetve tartós mellőztetés után bizonyítani akarnak.

A telki edzőcentrumban először egy BL-szereplővel beszélgettünk.

A hétközi, Chelsea elleni bravúros döntetlen egyik magyar hőse genki élményeiről mesélt.


Tőzsér Dániel
tőzsér (tőzsér dániel, )
– Fáradtak voltak a hét végén a Kortrijk elleni bajnokin?

– Dehogyis, nekünk állt a meccs, végig támadtuk a mérkőzést, s a 91. percben még rúgtam egy kapufát is. Kötelest, a kapusunkat is meg lehet kérdezni, egyoldalú mérkőzés volt, egyértelműen nyernünk kellett volna. A Kortrijk két szabálytalan gólt szerzett, óriási pechünk volt.

– Három év után újra a válogatottban?

– Lényegében igen, bár egyszer közben is kaptam meghívót, játszottam is, de csak afféle vésztartalékként. Valójában legutóbb Várhidi Péter kapitánysága idején voltam válogatott.

– Azért ezt a három évet nyilván nem úgy értékeli, mint elfecsérelt három évet.

– Persze, hogy nem, klubszinten remek sikereim voltak. Jó szériát futottam ezekben az években, nyertem bajnokságot, kupát, szuperkupát, bejutottunk a Bajnokok Ligájába, szóval, sikeres három év áll mögöttem. Egyedül a válogatott volt az a pont, ahol nem tudtam sikereket elérni.

– Igaz, lehetőséget sem kapott rá.

– Tény, hogy nem kaptam, de most itt a lehetőség a bizonyításra.

– Nehezteltél a kapitányra?

– Ez mindig az ő felelőssége, hogy kinek ad lehetőséget. El kellett fogadnom a döntését, persze nagyon szerettem volna játszani.

– Most Dzsudzsák Balázzsal is újból együtt játszhat, mint régen Debrecenben. Jelen ez valamiféle pluszmotivációt?

– Igen, természetesen, már most is vele jöttem ide Telkiben, jó lesz ismét találkozni Juhász Rolanddal, a régi haverokkal.

– Így hármasban akár hollandul, illetve flamandul is megértik egymást. Kellemes másfél hét lesz ez.

– Hát igen, erre nem is gondoltam…

– Az eredmény is fontos lesz?

– Persze, hiszen válogatott mérkőzésről beszélünk, de legalább annyira fontos az összecsiszolódás. Nagyon motivált vagyok, ki akarom vívni magamnak a tartós válogatottságot.

Németh Krisztián meghívása a válogatott keretbe sokakat meglepett, kérdés, magát a centert is?

Németh Krisztián
németh krisz (németh krisztián, )
– Mikor tudta meg?

– Vasárnap. Természetesen meglepődtem, bár nem szabad elfelejteni, hogy a meghívásomban közre játszott néhány sérülés, például Szabics Imréé is.

– Minek veszi, megelőlegezett bizalomnak?

– Igen, annak is. Örülök, hogy Sanyi bácsi (Egervári Sándor) rám gondolt, talán az is segített, hogy már régóta ismer, nem kell bizonyítanom azt, hogy tudok futballozni, legfeljebb azt, hogy a sérülésemből felépülve már hadra fogható vagyok.

– Igazából sohasem szakadt el a válogatottól.

– Ez igaz, a múltkor is behívott a szövetségi kapitány.

– Önnek kiváltképp fontos lesz ez a két meccs.

– Hogyne, van huszonnégy játékos, közülük válogatja ki a kapitány azokat, akikre a világbajnoki selejtezőkön majd számít. Jó lenne közéjük kerülni. Sok fiatal is van a keretben…

– …Ön is az még.

– Persze, csak nekem 22 éves koromra annyi élmény van már a hátam mögött, amennyi más harmincévesnek.

– Nem volt izomláza az MTK-Sopron meccs után?

– Nem, hála istennek, jó erőben vagyok, egy bajnokit még kibírok, főleg, hogy csak hetven percet kellett játszanom.

– Örült a góljának?

– Nagyon, de annak még jobban, ahogy a Hungária körúti közönség fogadott.

– Van olyasmi, amit másképp csinálna az elmúlt négy évből?

– Tény, meglehetősen komplikáltan alakult az életem, attól kezdve, hogy az Olympiakoszhoz igazoltam, egy kicsit elszakadt a fonal. Van olyan is, amiben én vagyok a hibás, nem úgy jöttek a dolgok, ahogy elvártam volna.

Átgondoltam a szituációt, levontam a következtetéseket. Türelmesebbnek kellett volna lennem, sokszor hamarabb kezdtem el játszani a sérüléseim után.

– A liverpooli szerződést nem tekinti zsákutcának?

– Semmiképpen sem, kevésen múlt, hogy nem tudtam magam bejátszani a nagycsapatba. Egyáltalán nem volt lehetetlen vállalkozás. Ha újra kezdeném, megint elfogadnám a liverpooli ajánlatot.

Dzsudzsák Balázs moszkvai élményeit is megosztotta az érdeklődőkkel.

Dzsudzsák Balázs

dzsudzsák (dzsudzsák balázs, )

„Most már tényleg semmiféle fájdalmat nem érzek a kulcscsontomban, még annyit sem, mint legutóbb, a finnek elleni meccset megelőző összetartás során.

A legutóbbi két bajnoki fordulóban már játszottam az Anzsiban, még ha nem is 90 percet, edzőm és játékostársam, Roberto Carlos úgy ítélte meg, egyelőre ennyi elegendő. Nem szabad elkapkodni a visszatérést”, mondta a jelenlegi legdrágább magyar labdarúgó.

– Akkor ez a két válogatott mérkőzés, a Liechtenstein és a Lengyelország elleni kapóra is jön.

– Mindenképpen, nekem és a válogatottnak is. Egy szép esztendő szép befejezése nagyon tetszene, nekem és a közönségnek is, nyilván. Kíváncsi vagyok, milyen lendülettel és elszántsággal tudjuk lehozni ezt a két összecsapást.

– Mit jelent önnek, hogy a pénteki találkozót Albert Flórián emlékének szenteli az MLSZ és az ország?

– Sajnálom, hogy nem ismerhettem személyesen Albert Flóriánt, és sokkal jobban örülnék most, hogyha ő is ott szurkolhatna a nézőtéren.  Biztos vagyok benne, hogy a csapat jó játékkal adja meg a végtisztességet az egyetlen magyar aranylabdásnak, s azt is remélem, hogy a Puskás Ferenc Stadion megtelik pénteken, ha nem is miattunk, de Albert Flórián miatt.

– Tényleg annyira erős csapat az Anzsi, ahogy az a helyszíni riportokból kitűnik? Reálisak a nagyratörő tervek?

– Mindenképpen reálisak. Olyan tulajdonosunk van, akinek az anyagi lehetőségei megengedik az álmodozást. Amit csak pénzzel meg lehet vásárolni, azt Szulejman Kerimov megvásárolja – a többit meg nekünk, és a szakmai stábnak kell hozzátennie.

A soron következő feladat az új edző megtalálása, hiszen Roberto Carlos, mint játékosedző nyilván nem hosszú távú megoldás. Aztán pedig be kell kerülnünk az első ötbe, s kilépni a nemzetközi porondra.

Az első nyolcba, s ezzel a rájátszásba sikerült bejutnunk, a Zenittel és a CSZKA-val kezdjük a playoffot, nem lesz könnyű, a presztízsmeccs Huszti Szabolcsékkal komoly csemegét ígér. Azaz nagyon össze kell szedni magunkat az év utolsó két hónapjára is.

– További célok?

– Minimum az Európa Liga-indulás kiharcolása.

– Várja az összecsapást Husztiékkal?

– Nagyon is. A válogatott-összetartás, a Liechtenstein és Lengyelország elleni meccsek után mi utazunk Szentpétervárra, aztán pedig jön a CSZKA. Fantasztikus meccseknek ígérkeznek ezek, a játékosállományokat ismerve.

– Milyen Moszkvában lakni? Nem olyan ez, mint egy rezervátumban élni, elzárva az orosz valóságtól?

– Nem hinném, nyilván, nehezen hasonlítható Hollandiához és Eindhovenhez, amely egy 250 000-es, viszonylag kisváros volt, míg Moszkva Európa talán legnagyobb városa. Itt pörgősebb az élet, ugyanakkor az emberek még nem ismernek annyira, mint Eindhovenben.

Moszkvában a közlekedés, a forgalom maga az agyrém. A beilleszkedés nekem eddig sem jelentett problémát, most sem jelent. Sem a kultúrát, sem a játékostársakat, a futballközeget illetően.

– Milyen a viszonya Roberto Carlosszal?

– Talán a legjobb az összes játékostársam közül. Főleg, hogy Robynak van egy kisfia is egy magyar hölgytől, tehát duplán szoros a barátságunk. Egyébként a hölgy meg is látogatta őt, amikor Ausztriában edzőtáboroztunk.

– Nincsenek elzárva a moszkvaiaktól?

– Egyedül járok bevásárolni, Moszkva központjában élek, semmi különös. Szerintem téves elképzelés él az emberekben az orosz fővárosról.

A telki edzőcentrumban először egy BL-szereplővel beszélgettünk. Tőzsér Dániel, a hétközi, Chelsea elleni bravúros döntetlen egyik magyar hőse genki élményeiről mesélt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.