A tervek szerint 32-ről 36-ra növelnék a főtáblás csapatok létszámát, és az eddigi oda-visszavágós csoportkört a svájci rendszer, a nyolcaddöntő előtt minden klub számára 10-10 garantált mérkőzés váltja.
- Kinek jó ez, az, hogy az eddigi 125-ről 225-re nő a BL-meccsek száma?
- Csak a remélt nagyobb televíziós bevétel vagy valami egészen más is generálja ezt a változtatást?
- A reform mennyire betonozza be a topligák topcsapatainak az európai klubfutball csúcsán elfoglalt pozícióját?
- Hol lesz a magyar csapatok helye és milyen szerepre kárhoztatja őket ez a rendszer?
- Milyen esélye marad a közepes és kis országok élcsapatainak arra, hogy bármely sorozat egyenes kieséses szakaszába kerüljenek?
A Ziccerben az európai klubfutball lehetséges jövőképéről Kálnoki Kis Attila a Sport24 állandó szerzőjével, Marosi Gergővel beszélgetett.
A BL-reform álarca alatt kvázi szuperliga rejtőzik
Ha megszavazzák a 2024-től érvényes BL-reformokat, jöhetnek a sikeresség alapján osztott plusz helyek, és fel is tehetjük a kérdést: ez mennyiben különbözik a „patás ördög” szuperliga tervezetétől?
