Poszt ITT

Tompa: Rendőrszalámi

Egyszer megaláztam egy zsernyákot még az ántivilágban, mire nyolcan álltak körül és illették csattanós pofonokkal az arcomat, nehogy megint így járjak.
Kapcsolódó cikkek

Ahogy a focieufóriában úszó tömeg sem homogén (és ezért hamis azt állítani, hogy csupa mind feketeinges kopárok ők: a nagymamától az unokáig a fél ország boldog volt és ők voltak többségben, hiába nem érti ezt sok urbánus hisztérika, lásd Béközéposztály c. szösszenetünket), úgy a rendőrök közt is van egy csomó, a rendszerváltás után iskolázott, tök európai, kedves és normális fiatalember.

De.

Megint feltűnt annak az ismerős komcsi zsarunak a figurája, aki egy: azt hiszi, hogy véleményt nyilváníthat, ha valaki nem tetszik neki, kettő: azt hiszi, hogy erőszakot alkalmazhat bárkivel szemben, aki nem tetszik neki. Véleménye lehet, de nem nyilváníthatja ki, mert közszolga, értem? Szolga, mint a miniszter, minister latinul a.m. szolga, sőt, segéd. A közszolga semleges és annak az államigazgatási hardvernek a része, aminek a szoftverje a politika, a törvényhozás, a pártok stb., a zsandárnak elvileg ugyanúgy kell kiszolgálnia a jobboldali, mint a baloldali kormányt (nem véletlen btw, hogy most az adminisztráció csökkentése címén jó alaposan megvagdossák a közszférát, tkp pártállamosítják a közszolgákat is, kirúgnak vagy hatezret közülük, kis közszolga, kis gond).

Már akkor felkapta az ember a fejét, amikor az egyik tüntetésen azt kiabálta a rendőr, hogy mocskos ellenzéki. Némi szerepzavarról árulkodik emez érzelmileg kissé túlfűtött felkiáltás, de ez bakfitty ahhoz képest, hogy a bátor ligetvédőnek azt búgták a fülébe: véged van, beinjekciózunk, hónapokra kivonunk a forgalomból. Íme, nem csak őriznek és védenek, ismét gyűlölnek is mindenkit ezek a szakmájuknak nem a legokosabbjai közé tartozó fiúk, mert erre tanítják őket. Ami botrány, lenne, ha ebben az országban lenne még botrány. De jobb, ha óvatoskodok, egyszer megaláztam egy zsernyákot még az ántivilágban, mire nyolcan álltak körül és illették csattanós pofonokkal az arcomat, nehogy megint így járjak. Mert ímé visszaérkeztünk abba a zuglói őrszobába, ahol ugyanaz az ököljogállami norma uralkodik, mint akkor, epizód volt ez az elmúlt negyedszázad, nem bírjuk a szabad levegőt.

Érdekes, hogy mennyire hasonló zsernyákokat termelnek ki az autoriter rezsimek, legfeljebb most reggel mise van, nem szabadnépfélóra. És valamely egyházfi megáldja a rendőrszalámikat, azaz gumibotokat, mielőtt harcba indulnak a fakabátok a sok liberálfasiszta szocionista ligetvédő taknyosorrú  drogos hippi geci ellen. Ja, és még egy apróság: az állam erőszak-monopóliumát megsértve civil paramilitáris kopasz biztonságiak is részt vesznek a rendcsinálásban, és erőszakot alkalmaznak. Mondjuk, ők elfelejtik, hogy aki kardot ránt, kard által vész el… Jó arra gondolni, hogy egy ily módon brífelt rendőrség mellett efféle önkéntes rendőrök is szolgálnak és védik a jókat a rosszaktól, mert ők tudják, ki a jó és ki a rossz, hisz’ odafent világosan meg lett mondva.

Tonfa Imre

Ajánlott videó

Olvasói sztorik