Poszt ITT

Szexleaks: előbb-utóbb lesz, aki szivárogtat

Nagyban megy a találgatás, kik lehetettek azok a politikusok, akik luxusprostituáltak szolgálatait vették igénybe. Egy bulvárlap addig kombinált, míg kihozta, mindössze négy honatya jöhet szóba, akik a nyilvánosságra került adatok alapján kisurranhattak az ülésről, hogy az ország ügyében való fáradozásuk feszültségét ily módon vezessék le.

Nemcsak a média, a nagyközönség is beszállt a tippversenybe. Vajon parlamenti képviselőről van szó? Mennyire híres az illető? Mennyire mutatja más orcáját a nyilvánosságnak? Egyszóval, mindenki tippel, és leteszi a voksát. Mindenki, kivéve a hivatalos szervek. Ők nyilván tudják, amit tudnak, de ezt nem óhajtják senkinek sem az orrára kötni.Fityiszt nektek, kíváncsiskodók! Senkinek semmi köze hozzá, hogy hová csurog az adófizetők pénze! Sőt, ki állítja, hogy az csurog?! Hát nem jár ennyi kis öröm az országos gondokat cipelőknek? El a kezekkel (és a szimatoló orrokkal) köztiszteletben álló, megválasztott képviselőinktől!

Tényleg: miért is kellene tudnunk, kikről van szó? Kevés sérülékenyebb dolog akad a politikusi imázsnál, elég akár egy félrement mondat, és karrierek dőlhetnek be. Jó-jó, tudjuk, hogy nálunk sokszor nem elég, nyíltan elhangozhatnak hímsoviniszta kijelentések, röpködhetnek burkolt antiszemita megjegyzések, legalábbis kétértelmű, egyáltalán nem PC odamondások – és lám, a székek nem inognak meg. Sőt, megkockáztatom, van olyan is, hogy direkt politikai haszonná válik a vállalhatatlan, hiszen a politikus nem tett mást, mint kimondta (kiszaladt a száján) az, amit választóinak egy része igenis gondol, aláhúz, akar. Még csak bocsánatot sem kell kérni. Minek? Az emberek tapsolnak szinte.

Fotó: Facebook / Photo page
Fotó: Facebook / Photo page

Miben más a kurvázás? Nos, elsősorban abban, hogy ennek senki, de senki (még, akik titokban maguk is hódolnak ennek) nem fog nyíltan a bűnös mellé állni. Főleg, ha a tény merőben ellentétes azzal, amit az illető a nyilvánosság előtt mutat. Persze, gyorsan hozzáteszem: nincs az a politikus, aki arra építeni a karrierjét, hogy örömlányokkal mulatozik. Ráadásul, jelen esetben a szóba került összegek sem alacsonyak. 160-180 ezer egy, bocsánat, két menetért, – hiszen a kislány helyben állítólag követelte a másodikért a ráadást – nem kis összeg. De a nyilvánosságra került hatvan-nyolcvanezrek sem. Feltételezve, hogy nem csupán egyszeri botlásokról van szó, igen csinos összeget tesz ki a szolgáltatások igénybevétele.

Miből telik erre? Talán az el nem számolandó lakhatási támogatásból? Honnan csurran-cseppen ennyi pusztán egyetlen szenvedélyre? (Vicces lenne, ha kiderülne, hogy egyesek a Parlamenthez közel lévő hotelben töltött pásztorórákat valamilyen módon el is számolták volna…)

Egyszóval semmiképp nem tesz jót a kialakított képnek, ha napvilágot lát egy ilyesfajta hírecske. Akkor pedig főleg nem, ha amúgy a politikus igen rendezett, családbarát képet közvetít a közvélemény felé: helyes gyerekeket, hűséges feleséget (aki nyilván nem olyan melletlen kóró, mint ahogy a kapott hölgyet reklamálta az úr, akin azért csak elbabrált, ráadásul, kérte a repetát), azaz rendes, polgári család imázst.

Nekik, a politikusoknak egyértelmű érdeke tehát az eltussolás. Kinek az érdeke még? Természetesen a pártjuknak. És ki tudja elintézni, hogy semmi ki ne szivároghasson? Megint csak természetesen a párt, a hosszú kezű barát, aki segít, ha baj van. És most baj van, ez nem kérdés. Megy a terelés, reflektorfénybe került már több üzletember és médiaszemélyiség. No, de ez rendben van, koncot a népnek. Igen ám, de az említettek általában nem közpénzből, a köz akaratlan támogatásával, a közt képviselve állnak előttünk. Ők nem hirdettek soha, semmilyen módon álszent eszméket, nem álltak piedesztálon. Ám a piedesztálról könnyű leesni.

Ha dagad a botrány, előbb-utóbb lesz az a pénz is, ami a lányok emlékezetét kicsit helyrebillenti, és lesz, aki szivárogtat. Kíváncsi vagyok, hullnak-e fejek akkor. Vagy ez a kis pikáns botrány is egy lesz a félresöpört ügyek között…      

Ajánlott videó

Olvasói sztorik