Legalább 6-8 különféle hőszigetelő anyag közül választhatunk ma a piacon, és az, hogy végül melyik kerül a „kosarunkba” számos szempont mérlegelése után dől el.
A szabály ezúttal nekünk dolgozik
Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a hatályos előírásokat: a szabályozás értelmében ma a homlokzati téglafalat és panelt legalább 14 cm-es réteggel kel beburkolnunk kívülről, ám
Ez utóbbi vastagság már elegendő ahhoz, hogy otthonunk közel nulla energiaigényű épület legyen, tehát karnyújtásnyira kerüljön ahhoz, hogy passzívház besorolásba lépjen. Ilyen mértékű szigetelés hatására a téli fűtésre és a nyári a hűtésre fordított energia minimálisra csökken – és ezzel jelentősen mérséklődik a vele kapcsolatos havi kiadás is.
Ez a szabályozás egyébként az Európai Unió környezetvédelmi és energiagazdálkodási célkitűzéseivel áll összhangban, melyek a teljes energiafogyasztás 11 százalékos mérséklését jelölték meg.
Ám még ennél is fontosabb tudnivaló, hogy a jövő év végén „élesedő” szabály azokra az épületekre is vonatkozik, amelyek a jelenleg hatályos, megengedőbb norma szerint (amely csak 14 cm-es szigetelés-vastagságot vár el) kaptak építési engedélyt.
Milliókat nyerhetünk egy hatékony szigeteléssel
Az előbb már említett 22 centiméter azonban nem kőbe vésett szabály: a lényeg, hogy bizonyos energiahatékonysági mutatóknak (nullához közelítő hőátbocsátási tényezőnek) megfeleljen az épületünk – ez pedig akár jóval vékonyabb hőszigetelő réteggel is elérhető, ha okosan választjuk meg szigetelő anyagot. A Magyarországi EPS Hőszigetelőgyártók Egyesülete például egy érdekes számítást végzett el egy olyan épülettel kapcsolatban, amellyel igen nagy számmal találkozhatunk hazánkban is, és amely komolyan érintett lehet hőszigetelési kérdésében. A hetvenes-nyolcvanas években tömegével épített, száz négyzetméter körüli alapterületű családi házakról, az úgynevezett „Kádár-kockákról” van szó, amelyek az akkori kor energiabőségében és megengedő szabályozási környezetében minimális hőszigeteléssel, vagy teljes mértékben hőszigetelés nélkül készültek.
Egy ilyen otthon esetében a homlokzaton már 16 centiméter vastagságú EPS hőszigeteléssel is drámai javulást érhetünk el, és akár 200.000 forintos megtakarítást is realizálhatunk a fűtésköltségen, teljes felújításnál pedig akár 80 százalékkal is csökkenthetjük a ház energiaigényét. Mindeközben hőszigeteléssel kapcsolatos műszaki fejlesztés hatására – mivel magasabb energetikai besorolásba került az épület – a ház piaci értéke is nő mintegy 15 százalékkal.
Minden házrésznek saját szigetelés jár
A homlokzat azonban nem az egyetlen terület, ahol hőszigeteléssel kell számolni. Akár építkezünk, akár felújítunk, a ház egyéb pontjai – például a talajon fekvő padlók, a lábazat, a padlásfödém vagy a magastető – is igénylik az adott résznek megfelelő mértékű szigetelést ahhoz, hogy végül a teljes épület elérje a kívánt energetikai jellemzőt. De mennyi legyen ezeken a pontokon a vastagság? Egy jó adottságú, de még nem a passzívház paraméterekkel rendelkező épületnél a 0,19-0,20 W/m2K-os hőátbocsátási tényezőhöz például talajon fekvő padló esetén 18 centiméternyi EPS 100-as hőszigetelőanyag kell, míg formahabosított XPS-ből már csak 15 cm. Grafitos EPS 100-ból pedig még ennél és vékonyabb, mindössze 14 centiméteres réteg is elegendő.
A legvaskosabb hőszigetelő rétegre a padlásfödémnél lesz szükségünk, hiszen egy négyzetméterre vetítve itt szökik el a legtöbb energia az épületekben. EPS 100-as hőszigetelő lapokból 29 centiméternyivel kell számolni ahhoz, hogy jó, de még nem passzívház-jellegű szigetelést kapjunk, ám ha közel nullára szeretnénk mérsékelni a házunk energiafelhasználását, akkor 38 cm vastagságú szigetelőréteg az ideális. A magastetők alatti szigetelés során a célra legmegfelelőbbnek tartott grafitos EPS 150 anyagból minimálisan 16 centimétert kell felszerelni, hogy megfeleljen az épület a hatályos előírásoknak, de ajánlott inkább 23-30 centire bővíteni a vastagságot, hogy igazán hatékony és energiatakarékos megoldást kapjunk.
