Média
rádió

Mészáros Lőrincék cége is vitatja az állami hallgatottságmérés hitelességét

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 05. 29. 12:15

A Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő RSH szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által finanszírozott kutatás egyértelműen hibás adatokat hozott ki. Szakértőik újabb anomáliákat említenek a 24.hu által már feltárt problémák mellé.
Korábban a témában:

Ahogy arról már beszámoltunk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) alá került a magyarországi rádiók hallgatottságmérése, a kutatásért bruttó 873,13 millió forintot számlázhat az NMHH tenderét elnyerő M-Meter Kft. és a Kantar Hoffmann cégek konzorciuma. Megírtuk azt is, hogy az állami mérés bevezetésével egyidejűleg hirtelen 61 százalékot zuhant a Katolikus Rádió közönségtábora, ráadásul a korábban inkább a 60 évesnél idősebbek körében népszerű az állami mérés bevezetése óta a 30 év körüli fiatalok körében lett népszerű. (Ezt szakértők azzal magyarázzák, hogy vélhetően az idősebbek kevésbé voltak rávehetők az online naplós kutatás kitöltésére, így a mérési eredmények eltorzulhattak, de az NMHH szerint minden rendben volt.) További furcsaság, hogy a budapesti piacvezető rádió, a Sláger FM hirtelen 100 ezer hallgatót vesztett el. Nem sokkal az első cikkünk után a vidéki, megyeszékhelyi rádiós adatoknál is furcsaságokra bukkantunk: az NMHH úgy közölt jelentős rádióhallgatottsági adatot a Rádió 1 Szolnoknak, a Rádió 1 Veszprémnek és a Rádió 1 Dunaújvárosnak, hogy a kutatás által érintett időszakban ezek a rádiók nem is léteztek, sőt a Rádió 1 Veszprém még most sem üzemel. Az NMHH azzal próbálta megmagyarázni a problémákat, hogy bizonyára a veszprémiek, a szolnokiak és a dunaújvárosiak valahogy befogtak egy másik városból sugárzott Rádió 1-et. Csakhogy ha így van, akkor ez újabb problémákat vet fel, ahogy ezt a számos rádió reklámidejét értékesítő, Hanák Tamás vezette, egyébként kormányközeli – részben a Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester tulajdonában lévő – RSH (Radio Sales House) mai közleménye, illetve a cég vezetője, Hanák Tamás is megerősíti. Szó szerint azt írják:

Hibáktól hemzseg az NMHH finanszírozta rádióhallgatottsági kutatás

Hozzáteszik, szerintük 160 ezer rádióhallgató tűnt el két hónap alatt a mérésből.

A Radio Sales House-t, mint a legnagyobb és egyetlen országos elérésű rádiós portfólió kereskedőházát valamint partnereit megdöbbentette a Kantar Hoffmann – Mediameter konzorciuma által készített adatok rendszeres módosulása és pontatlansága, ami bizonytalanságot és akár üzleti kárt is okozhat a piaci szereplőknek

– említik.

Hozzáteszik, a Kantar Hoffmann – Mediameter konzorcium hallgatottsági mérésének adatai a megjelenésük óta eltelt egy hét alatt sem váltak megbízhatóvá.

A legkiugróbb hibák már a sajtóban is megjelentek, mint például az, hogy a 2018. január és március között készített kutatásban konkrét hallgatottsággal szerepelt a Szolnokon csak április 26-án indult Rádió 1, miközben az adó a mérési időszak alatt a térségben egyetlen frekvencián sem sugárzott. Ugyanez a „megmagyarázhatatlan” jelenség bukkant fel Dunaújvárosban is, ahol április 4-én indult csak el a Rádió 1. Még talányosabb Veszprém esete, ahol nincs a Rádió 1 csoportnak frekvenciája, mégis hallgatottságot produkáltak a kutatók. Az RSH felhívja a figyelmet arra, hogy az NMHH frekvencia nyilvántartása szerint a Rádió 1 nem volt elérhető ezeken a településeken az adott időszakban, emiatt ott számukra semmilyen módon sem lehetett hallgatottságot kimutatni Műsoraik sugárzása csak később kezdődött Szolnokon és Dunaújvárosban is. Az NMHH az ingázókkal magyarázta azokat a Rádió 1 hallgatottsági adatokat, amelyek olyan helyekre jelentek meg, ahol nem volt műsorsugárzás. A hivatal közlése szerint az ingázók jelöltek meg utazás közben hallgatott adókat, ez azonban felveti, hogy miért az ingázók lakhelyük szerinti városánál rögzítették az ott nem sugárzó rádiók mérési adatait? Például: az NMHH szerint az ingázók Szolnokon és Dunaújvárosban 10% körüli mértékben növelték a Rádió 1 hallgatottságát, Szegeden pedig 12%-kal. Ha ezt a számot a helyi Rádió 1 teljes mérési adatából levonjuk, akkor ebből az következik, hogy Szegeden csak 2% helyi lakos hallgatja a Rádió 1-et. A probléma azonban további kérdéseket is felvet, ezek szerint vélelmezhető, hogy egy-egy mérésben részt vevő hallgatót akár 2-3 alkalommal is figyelembe vehettek a Rádió 1 mérésénél, hiszen nemcsak megyeszékhelyen, hanem országosan is mértek.

Kázmér Judit, a távozó vezető
Távozik Mészáros Lőrinc médiacégétől Kázmér Judit
Búcsúzik a Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester tulajdonában lévő Mediaworks pr és marketing igazgatója, a Pannon Lapok Társasága (PLT) megyei lapkiadó volt ügyvezetője.

Valaki módosítja az adatbázisokat

Azt is írják, hogy az RSH és partnerei azt tapasztalták, hogy időnként nem volt elérhető a kutatási adatbázis a rádiók számára. Emiatt az RSH úgy ítéli meg, hogy a módosuló vagy átmenetileg nem hozzáférhető adatbázis nem teszi lehetővé, hogy arra alapozva érdemi üzleti döntést hozhassanak a piaci szereplők, ellenben a rádiós piacra megtévesztő és torzító hatású lehet

Hanák Tamás, az RSH ügyvezetője azt is mondta:

A rádiós piacon továbbra is mind forgalmat, mind lefedettséget tekintve a Radio Sales House a legnagyobb kereskedőház, ezért vállalatunk kiemelten fontosnak tartja, hogy se most, se a jövőben ne jelenjen meg piactorzító, megtévesztő adatsor. Partnereinkkel együtt elkötelezettek vagyunk abban, hogy a rádiós reklámfelületek értékesítése hiteles, átlátható és megbízható adatforrásokra épüljön és reméljük, hogy az NMHH mihamarabb megnyugtatóan tisztázza az anomáliákat és a drasztikus szakmai hibákat a piaci szereplők számára.

A közlemény megemlíti, hogy az NMHH hivatalos adatai alapján az RSH portfóliója a teljes lakosság 82 százalékát éri el, míg a hálózatos Rádió 1 frekvenciái 27 százalékot. A kereskedelmi reklámkampányok számára a Radio Sales House portfóliója biztosítja egyedül a teljes országos elérést, mivel a vállalat értékesíti a legtöbb független rádió, pontosan 38, valamint a négy országos sugárzású közszolgálati rádió (Kossuth, Petőfi, Dankó, Bartók) és a budapesti piacvezető Sláger FM reklámidejét. Nincs olyan megyeszékhely, ahol ne szólnának az RSH partnerei, de van négy város – Kecskemét, Tatabánya, Kaposvár, Veszprém – ahol csak az RSH kizárólagos partnerei szólnak.

Négyszeres probléma az adatokkal

Az RSH és partnerei a hallgatottsági méréssel kapcsolatban az alábbi szakmai anomáliákra hívják fel a rádiópiaci szereplők figyelmét:

1.      A NMHH által finanszírozott Kantar Hoffmann – Mediameter konzorcium által elvégzett rádiós közönségmérés különböző publikált adatbázisaiban is jelentős ellentmondásokra bukkanni. A frissen kiadott országos adatokat tartalmazó adatbázis szűrhető megyeszékhelyi lakosokra is, így elérhetőek ezen lakosok rádióhallgatottsági mutatói is (ugyan csak összesítve minden megyeszékhelyet összevonva), és azok összevethetőek a szintén frissen kiadott egyes megyeszékhelyekre vonatkozó adatbázisok (18 db) összesített adataival. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a két különböző adatbázisból milyen hallgatottsági adatokat találni ugyanarra a célcsoportra vonatkozóan (ugyanazon időszak, ugyanazon cég, ugyanazon mérése alapján). A különbség pedig szembetűnő: míg az országos adatbázis alapján a 15 év feletti megyeszékhelyi lakosok körében 1.180 661 fő hallgat naponta rádiót, addig a 18 megyeszékhelyre kiadott adatbázisok összesítéséből az derül ki, hogy a megyeszékhelyen 160 ezerrel kevesebb, azaz csak 1.020 409 fő számít napi hallgatónak. Hasonlóan jelentősek az eltérések, ha az egyes rádiók napi eléréseit böngésszük.

Reach N adatok, átlagnapi hallgatottság, 15+, Összes rádió Kossuth Rádió Petőfi Rádió Bartók Rádió Dankó Rádió Rádió 1
NMHH Helyi méréséből származó adatok-megyeszékhelyek összesített adata 18 adatbázis alapján (2018. májusban publikált) 1 020 409 175 580 195 283 20 547 44 284 265 330
NMHH országos méréséből származó adatok- megyeszékhelyekre leszűrve

(2018. áprilisban publikált)

1 180 661 246 097 269 161 42 953 81 357 343 596

(Forrás: NMHH, Kantar-Mediameter)

2.      Adatfeldolgozási anomáliák jellemzik a negyedórás felbontású mérési adatokat is.A hallgatottsági kutatások egyik alapvetése, hogy a mérésben részt vevő rádióhallgatók egy adott negyedórában csak egy adott rádiót jelölhetnek meg, amit hallgattak. Ezért a negyedórák adataira igaznak kell lennie, hogy az egyes rádiók elérésének (reach) összege nem lehet több mint az összrádiós elérés. Ezzel szemben több város esetében számos negyedórás bontásnál az egyes rádiócsatornák összesített hallgatói elérése (reach) meghaladja az összrádiós hallgatói elérést, ami korrekt szakmai munka esetén nem lehetséges.

Az alábbi városoknál a megjelölt idősávokban lehet például rábukkanni a fenti eltérésekre:

Eger: 11-16 óra között minden negyedórában; Győr: 21-12:45 közötti negyedórákban; Székesfehérvár: 18-21:45 közötti negyedórákat; Szolnok: este kilenc után hajnali 5-ig minden negyedórát érinti; de ilyen hibák találhatók még Szeged, Salgótarján, Pécs, Szekszárd, Szombathely, Zalaegerszeg, Békéscsaba egyes mért időszakaiban is.

3.      „Nem életszerűen” borultak fel az eddigi piaci trendek:

Módszertantól és kutatócégektől függetlenül léteznek piaci evidenciák, trendek, amelyeket az NMHH most közreadott hallgatottsági kutatása elsöpört. Ilyen – a piaci szereplők számára már-már közhelynek számító – eddig általános tendenciaként volt megfigyelhető, hogy például a Kossuth Rádió elsősorban az idősebb célcsoportokban ér el erősebb hallgatottsági eredményeket, és a fiatalabb 18-49-es korosztályban elsősorban a zenei profilú rádiók kerülnek a hallgatottsági rangsor élére.

A friss megyeszékhelyi adatok ezzel szemben számos megyeszékhelynél igencsak meglepő eredményt hoztak, mely adatok realitása erősen megkérdőjelezhető:

Például Kaposvár esetében a 18-49-es korosztályban a Kossuth Rádió lett piacvezető 24,8%-os átlagnapi hallgatói eléréssel (reach), míg a Petőfi Rádió mindössze 14,6%-ot ért el. Hasonló mérési anomália mutatható ki Szeged, Békéscsaba, és még jó néhány város esetében is, ahol eredményként a Kossuth Rádió 18-49-es kereskedelmi célcsoportban való irreális mértékű, erőteljes előretörését adták közre. Ez azért igencsak érdekes, mert az NMHH országos adata szerint a Kossuth Rádió hallgatóinak 56%-a az 50 év feletti korosztályból származik.

4.      Helyi rádiók hallgatottsági adatai:

Az elmúlt két év alatt számos kutatás (piaci, reklámbevételi iparági statisztikák) bebizonyította, hogy a megyeszékhelyen működő helyi rádiók voltak a legnagyobb nyertesei az országos kereskedelmi rádiók megszűnésének. A helyi rádiók az utóbbi két évben miden korábbi időszakhoz képest előnyösebb pozícióba kerültek, hallgatottsági adataik növekedtek, a már korábban is nagyon erős és lojális hallgatói bázisukat még tovább tudták növelni. A jelenlegi NMHH-s megyeszékhelyi adatok ezen, köztudott piaci tendenciákat sem tükrözik vissza. Számos megyeszékhely található, ahol a mindig is erős helyi rádiók napi elérési adatai jelentős „visszaesést” mutatnak, mint például: Szeged, Szolnok, Szekszárd, Nyíregyháza, Miskolc stb.

A 24.hu egyébként a múlt héten kezdeményezte az NMHH-nál, hogy mutasson néhány minta naplót, hogy kiderülhessen a hibák oka, de egyelőre nem válaszoltak a kérésünkre.

Frissítés (2018.05.31.) – Reagált az NMHH, vitatják az RSH szavait

Az NMHH a fenti hír megjelenése után 2 nappal közleményt adott ki, melyben a Mészáros Lőrinc közeli RSH-ra mutogat, illetve azt állítja, az adataik igenis hitelesek, többek között az RSH-val is egyeztettek előzetesen a módszertanról. A médiahatósági reakcióról egy külön anyagban tudósítunk bővebben.

Sound technician hands working on audio mixer faders and knobs. Shallow depth of field. Music production and sound engineering background
A médiahatóság Mészáros Lőrinc cégére mutogat a hallgatottsági botrány kapcsán
Pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyszer már elismerte a 24.hu-nak, hogy megtévesztő hallgatottsági adatokat publikált, sőt akkor le is cserélte, majd le is vette azokat.
Szalay Dániel korábbi cikkei

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.