Mint arról még kedden beszámoltunk, 11 kereskedelmi rádiós frekvenciapályázat ügyében elmarasztalta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amiért az NMHH nem mutatott meg egyébként közérdekű adatnak minősülő pályázati anyagokat, illetve más adatokat (például hatósági szerződések stb.) a 24.hu újságírójának. Az adott rádiós frekvenciapályázatokon az Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz tartozó Rádió 1 és partnerei, például Belénessy Csaba Crossborderfilm Kft.-je és a szintén Belénessy-cég B&T Kft., illetve a Vajna ügyvédjeinek, Litter Zsuzsannának és Bíró Balázsnak a közös cége, az LB Rádió Kft. is indult, a Médiatanács pedig több nyilvánvaló szabálytalanság és szarvashiba ellenére mégis Vajnáékat hozta ki győztesnek. Így vált lehetővé, hogy Vajna műsorai ma már több mint 30 helyi rádiós frekvencián hallhatók.
Frekvencia=nemzeti közvagyon
A NAIH elmarasztalásai szerint az NMHH-nak egy 2012-es, a Fővárosi Ítélőtáblán hasonló ügyben született ítélet alapján is meg kellett volna mutatnia ezeket, a kért anyagok ugyanis a jogerős bírósági határozat szerint Magyarország nemzeti közvagyonával, a szűkös rádiós frekvenciakészlettel függenek össze, az ezzel összefüggő adatok pedig nem titkolhatók. A bírósági ítéletre hivatkozáson felül az adatvédelmi hatóság maga is részletesen, több oldalon át kifejtette a médiahatóságnak, mely törvényi cikkelyekből következik, hogy az NMHH mulasztásokat követett el. Pétefalviék 15 napot adtak a médiahatóságnak, hogy állítsák helyre a törvényességet, és a dokumentumok bemutatását igazolniuk kell a NAIH felé.
Karas Monikáék furcsállják az egészet
Az ügyben még kedden megkerestük a médiahatóságot, tervezi-e, hogy eleget tesz az őket elmarasztaló határozatnak és bemutatja-e végre a többször kért dokumentumokat, illetve nem érzi-e Karas Monika elnök a személyes felelősségét az ügyben, amiért ismét kimondatott, hogy az általa vezetett médiahatóság nem tartott be jogszabályokat. Levelünkre szerdán késődélután reagált az NMHH.
Ebben azt írja, hogy még nem kapta meg a NAIH határozatait (az egymáshoz nagyon hasonló határozatok közül egyet egyébként szkennelt formában cikkünk is tartalmazott) és a NAIH hivatalos honlapján sem találják a dokumentumokat. Hozzáteszik: amint ezeket az NMHH hivatalosan is megkapja, a jogszabálynak megfelelően biztosított válaszadási joggal élve kifejtik jogi álláspontjukat.
A nekünk küldött NMHH-s levél további részében a médiahatóság az adatvédelmi hatóságot támadja. Azzal kezdik, hogy az NMHH számára sajátosnak és a hivatali levelezésben teljességgel szokatlannak tűnik, hogy a NAIH-t vezető Péterfalvi elnök neve alá kézzel írt névvel, és h. jelöléssel hivatalos kiadmánynak lehessen tekinteni az elektronikusan küldött iratot. Ezt a körülményt remélhetőleg a NAIH ki fogja vizsgálni – teszik hozzá. (Az az NMHH leveléből sajnos nem derül ki jobban, miért szokatlan számukra, hogy az elnököt az illetékes főosztályvezető meghatalmazással, a NAIH hivatali rendjének megfelelően helyettesítette és ezt az ilyen esetekben szokásos h. jelöléssel, valamint nevének és titulusának kiírásával tüntette fel. A panasz a NAIH online ügyfélszolgálatán keresztül történt meg, elektronikus elérhetőség megadásával, ezért érkezett a válasz is szkennelve, elektronikusan.)
Az NMHH ezek után azt írja, hogy amennyiben a témával kapcsolatban a 24.hu-n megjelent cikkben közzétett 5 oldalas határozat tartalma meg fog egyezni a hatóságnak címzett levéllel, azt több ponton vitatni fogja a médiahatóság, mivel az NMHH szerint a NAIH levelének tartalma jogilag nem helytálló.
A szóban forgó rádiós pályázatok esetében az Infotörvény rendelkezései nem önmagukban, hanem más jogszabályokkal összhangban érvényesülnek: az Infotörvényt a médiatörvénnyel együtt, valamint a Ket. és az Ákr. szabályaival összhangban kell alkalmazni. Ezt a tényt azonban a levél figyelmen kívül hagyja
– állítja az NMHH.
Az NMHH ezek után azt a valósággal egyébként teljesen ellentétes állítást teszi, hogy a 24.hu csak a pályázati eljárások anyagát szerette volna megtekinteni, hatósági szerződések szövegét nem, erre pedig az NMHH szerint „elsősorban a médiatörvény irányadó, az azzal kapcsolatos hatósági eljárások, így az iratbetekintések vizsgálata pedig nem a NAIH, hanem csakis a bíróság feladata”. Ezek után azt írják, hogy amennyiben hatósági szerződéseket kívánunk megismerni, azokat meg fogják mutatni, szabadon betekinthetők „csakúgy mint eddig bármikor, bármilyen ilyen irányú igény esetén”.
Az NMHH érvelése azonban nem fedi a valóságot, mert az NMHH-hoz – mint arról korábban beszámoltunk – idén január 9-én beérkezett tőlünk kérelem az LB Rádió valamennyi, a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésének megtekintésére, és ezeket a médiahatóság elutasította. Emiatt is született több közül az egyik NAIH-elmarasztalás idén március 26-án, melyben a NAIH kimondta, hogy ezeket a hatósági szerződéseket törvénytelenül nem mutatta meg a médiahatóság, illetve utasította el a kérelmet az NMHH január 23-án. Arra az önellentmondásra nem adott magyarázatot az NMHH, hogy miért nem mutattká meg a Vajna-ügyvédjeihez kapcsolódó LB Rádió Kft. esetében a hatósági szerződéseket
Álláspontunkat részletesen kifejtve hivatalosan, jogi iratba foglalva is megküldjük majd a Biztos Úrnak, miután a levelet részünkre is kézbesítették. Addig azonban nem kívánunk ennél részletesebb álláspontot kifejteni, tekintve, hogy nem lenne helyes, sem jogszerű, hogy a sajtón keresztül üzenjünk egy másik hatóság döntéshozóinak
– írja végül az NMHH.
Kiemelt kép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
