Média
TO GO WITH AFP STORY BY GEZA MOLNAR 
Hungarian-born, US film producer Andrew Vajna speaks during an interview with AFP in Budapest on February 10, 2012. Despite strong criticism even from abroad, US producer Andrew Vajna, who has been tasked with reforming Hungarian cinema, insists a more modern, transparent and professional film industry is coming. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Plágium vagy összejátszás: így terjeszkedik Andy Vajna

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2017. 09. 18. 11:41

Egymásról másolt helyi rádiós pályázatok, rejtegetett pályázati dokumentációk, sunnyogó Médiatanács: újabb abszurd történet az elfideszesített magyar médiavilágból.
Korábban a témában:

Megírtuk, hogy bár több ok miatt is ki kellett volna zárni a budapesti központú Rádió 1-et működtető, Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségében lévő Radio Plus Kft.-t a békéscsabai helyi rádiós frekvenciapályázatból alaki érvénytelenség miatt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ezt mégsem tette meg, és mindössze egyetlen szubjektív ponttal Vajna cégét hozta ki győztesnek a frekvenciát több mint húsz éve használó családi vállalkozással, a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel szemben.

Budapest, 2017. február 7.
Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a Miért jönnek a hollywoodi sztárok és produkciók Magyarországra? című háttérbeszélgetésen Budapesten, a Magyar Nemzeti Filmalap székházában 2017. február 7-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Médiatanácsnak a többi között azért kellett volna kizárnia a kormánybiztos cégét, mivel nem adott be megfelelő banki igazolást a pályázati kiírás szerinti kötelező tartalmi elemekkel, majd a hiánypótláskor sem stimmelt az igazolás, ennek ellenére a testület végül egy harmadjára beadott és másik banktól érkező igazolással áttolta Vajnáékat a pályázaton. Az eddigi helyi rádiót működtető családi vállalkozás bírósági úton próbál küzdeni a Médiatanács eljárása ellen, azért, hogy ne veszítse el eddigi frekvenciáját.

A cikk megjelenése után több iparági forrásunktól azt hallottuk, hogy

más helyi rádiós pályázatoknál is elkövethettek hasonló hibákat Andy Vajna emberei, ezért nem juthattak volna érvényesen frekvenciához.

Úgy döntöttem, magam fogom ellenőrizni, hogy a kormánybiztos rádiós hálózatának tagjai a többi városban megfelelő banki igazolást adtak-e le. Szeptember elején iratbetekintést kezdeményeztem a médiahatóságon keresztül a Radio Plusszal (a budapesti Rádió 1-gyel) hálózatba kapcsolódó, a budapesti adás műsorait átvevő helyi rádiók lezárt frekvenciapályázataiba. (Az iratbetekintés állampolgári jog, az NMHH néhány hete maga is azt nyilatkozta, hogy a pályázati anyagok kizárólag a nyertessel kötött szerződés után, de mindenkinek elérhetők és megtekinthetők.)

A médiahatóság különös módszerekkel akadályozza az iratok megismerését

Ami a kérelmem beadása után következett, az egészen abszurdba fordult. Az NMHH először azt a választ adta, hogy nem jelöltem meg egyértelműen, mely ügyekbe kérem a betekintést. A levélre reagálva mindenesetre konkrétan fel is soroltam a Radio Plus és hálózatos partnereinek több mint húsz, manapság használt frekvenciáját, valamint külön is jeleztem, hogy a Budapest 96,4 MHz pályázatainak anyagaira is kíváncsi lennék. Az iratbetekintésen azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy a kért dokumentumok közül mindössze hat város frekvenciapályázatának anyagait hozták el:

  • Hajdúböszörmény 98,9 MHzLB Rádió Kft. (Andy Vajna ügyvédjeinek, Biró Balázsnak és Litter Zsuzsannának közös cége)
  • Hajdúnánás 93,3 MHz LB Rádió Kft.
  • Derecske 94,7 MHzLB Rádió Kft.
  • Hajdúszoboszló 101,6 MHzLB Rádió Kft.
  • Győr 103,1 MHz Lajta Rádió Kft. (tulajdonosa Akóts Zsolt, a Győr-közeli Császáron élő magánszemély. A rádió időközben összekapcsolódott a Rádió 1 hálózattal.)
  • Eger 101,3 MHz FW Befektetési Kft. (tulajdonosa a cégregiszter szerint Szécsi Péter Antal budapesti lakos. Mostanra a Rádió 1 adását veszi át.)

A hiánypótlással benyújtott aktákat – amelyek a pályázatoknak egyenértékű részei – nem hozták el. A fent sorolt frekvenciák eredeti pályázati dokumentációit is csak úgy voltak hajlandók megmutatni, hogy a pályázatok nagyjából kétharmadát lekapcsozták, és két hölgy figyelte minden mozdulatomat, nehogy megnézzem a lekapcsozott részeken lévő információkat. Így aztán nem nézhettem meg például azt sem, hogy mennyi frekvenciadíjat ajánlott az LB Rádió, a Lajta Rádió Kft. és az FW Befektetési Kft.

A banki igazolást is rejtegetni próbálják

Nem ismerhettem meg azt sem, milyen műsortervvel pályáztak az említett rádiók, ami azért is érdekes, mert a rádiók műsorai már egy ideje hallhatók. Nem kaptam meg a benyújtott igazolások jelentős részét sem, így azokat a banki igazolásokat sem, amelyek alapján biztosan kiderülhetett volna, helytállók-e azon pletykák, hogy a Vajna-féle rádiós hálózat nem csak Békéscsabán nem volt képes megfelelő banki igazolást szerezni az MKB Banktól.

Bár a pályázók kérésére hivatkozva a hatóság pályáztatási és jogi osztályának munkatársai kapcsokkal igyekeztek az igazolásokat is elzárni tőlem, az NMHH nem bizonyult elég körültekintőnek, ugyanis több, a Vajnával szövetséges LB Rádió Kft. által benyújtott pályázatnál is átütött az MKB Bank bélyegzője a lekapcsozott fejezet végén lévő üres oldalon,

vagyis annak ellenére, hogy el akarták rejteni az igazolást, annyi azért kiderült, hogy ugyanattól az MKB Banktól vitték az igazolást, amellyel Békéscsabán egyszer már majdnem befürödtek Vajnáék a Radio Plus Kft. pályázatán.

Ez alapján nem lehetünk biztosak abban, hogy más városokban nem történt-e hasonló fiaskó, de amíg az NMHH nem hajlandó megmutatni a dokumentumokat, ahogyan azt egy korábbi, hasonló ügyben született bírósági ítélet alapján egyébként köteles lenne, nem állíthatjuk ezt biztosra.

A médiahatóság egyébként nem csak a pályázók által titkosítani kért részeket és a hiánypótlások során benyújtott dokumentumokat nem volt hajlandó megmutatni: a Budapest 96,4 MHz pályázati anyagait azzal a különös magyarázattal nem hozták el, mert az írásos kérelem ellenére úgy gondolták, azt nem kérem. A nem jogszerűen megvalósult iratbetekintés, azaz az elzárt dokumentumok miatt jogi lépést teszek az NMHH-val szemben.

Azonos pályázatok: ki másolt kiről?

Bár az NMHH alig mutatott meg valamit a pályázati dokumentumokból, így is meggyőződhettem a pályázatok körüli furcsaságokról.

Az egri 101,3 MHz frekvenciát elnyerő, Szécsi Péter Antal magánszemély tulajdonában lévő, budapesti székhelyű FW Befektetési Kft. pályázata csaknem 100 százalékos szövegazonosságot mutatott az Összefoglaló és a Műszaki terv részeknél az Andy Vajna ügyvédjeinek nevén lévő LB Rádió Kft. a hajdúböszörményi 98,9 MHz-re, a hajdúszoboszlói 100,6 MHz-re, a derecskei 94,7 MHz-re benyújtott pályázatával. A szöveg tördelése és a szövegbe illesztett képek is szinte teljesen azonosak a nem lekapcsozott fejezeteknél.

A hasonlóságra íme néhány példa:

Forrás: 24.hu
Forrás: 24.hu

Hogy az LB Rádió Kft. másolta-e le az FW Befektetési Kft. pályázatát legalább háromszor, vagy fordítva, azt nem sikerült kiderítenünk, mert sem az LB Rádió ügyvezetője, Kulcsár Csilla Margit, sem az FW Befektetési Kft.-t irányító és  tulajdonló Szécsi Péter Antal nem válaszolt a múlt csütörtökön elküldött kérdéseimre.

Médiatanács: nem vizsgáljuk a szövegazonosságot

Az iratbetekintés után a sajtóosztályon keresztül megkérdeztem az NMHH Médiatanácsát, hogy egyáltalán elolvasták-e a pályázatokat a frekvenciák odaítélése előtt – hiszen ez esetben bizonyára nekik is feltűnt (volna) a több mint jelentős terjedelmű szöveg- és képi azonosság. Feltettem azt a kérdést is, ha észlelték a másolást, miért nem zárták ki emiatt az érintetteket. Az NMHH múlt pénteki válaszában azonban elintézi a kérdést azzal, hogy

a különböző pályázati eljárásokban benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlítására a vonatkozó jogszabályok alapján a Médiatanácsnak nincs hatásköre,

így ezt nem is teheti meg, mivel a médiaigazgatásban és különösen a pályáztatásban a bírósági gyakorlat szerint csak a legszűkebb terjedelmű jogértelmezésre van lehetősége a Médiatanácsnak, vagyis amit a jogszabály kifejezetten nem utal a hatáskörébe, azt nem teheti meg.

Hozzátették: a médiatörvény szabályozása alapján egy pályázatot nem lehet érvénytelenné nyilvánítani azon az alapon, hogy bizonyos részei akár szó szerint megegyeznek egy másik pályázati eljárásban benyújtott pályázat egyes részeivel. E kérdés a két pályázó vállalkozás szerzői jogi és polgári jogi ügye, amelynek keretében a plágium miatt esetleg sérelmet szenvedő fél a polgári bíróságon indíthat eljárást. Az NMHH feltételezése szerint, „költséghatékonysági szempontból egy műszaki tervet egy adott pályázó – különös tekintettel, ha egy tulajdonosi érdekeltséghez köthető – többször vagy kisebb módosításokkal is felhasználhat más-más pályázat során.”

Nem plágium, összejátszás

Elmondtam az esetet Polyák Gábor médiajogász-egyetemi tanárnak, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjének is. Neki elsőre nem a plágium, hanem az összejátszás szó jutott eszébe, amit tilt a versenytörvény.

Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás –, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

Polyák első gondolata az volt, hogy erre hivatkozva más pályázók megtámadhatnák az egész eljárást, pláne mivel a médiatörvényben van egy ilyen szabály:

A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben (…) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására.

Polyák szerint ez ugyan elég puha szabály, de ha akarná a hatóság, összejátszás esetén ezt is alkalmazhatná, főleg ha máskor az alá nem írt üres oldalakból évekig tartó eljárást kreált – utalt a médiajogász arra, hogy korábban a Médiatanács üres hátlapok miatt vette volna el a a Klubrádiótól a frekvenciáját.

Miután viszont Polyáknak felvetettem, hogy ugyan azonos szövegűek a pályázatok, de azokat eltérő frekvenciákra vonatkozó pályázatokon nyújtották be, azt mondta, végül is mostanra nem titok már, hogy a pályázó cégek mögött ténylegesen ugyanaz a személy lehet. Nyilvánvalóan Andy Vajnára célozhatott, hiszen az LB Rádió Kft. Vajna ügyvédjeinek nevén van. Polyák szerint így annyi történhetett, hogy több különböző eljárásban is felhasználták Vajna emberei ugyanazt a szöveget. Ez életszerű magyarázat arra is, miért nem reagáltak a pályázók, amikor legkésőbb tőlünk a múlt héten meg kellett tudniuk, hogy az ő pályázatukéval kísérteties hasonlóságokat mutató dokumentumokat nyújtott be egy másik pályázó.

Polyák: törvénysértő, hogy az NMHH nem mutatott meg mindent

Polyák úgy látja,  az NMHH törvényt sérthetett akkor, amikor kérésünk ellenére nem vagy csak részben mutatta meg a kért frekvenciapályázatokat, illetve nem mutatta meg a hiánypótlási dokumentumokat. A Médiatörvény 53.§ (2) bekezdése alapján ugyan igaz, hogy a pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig törvény által védett titoknak minősül, de a zárást követően a teljes pályázati ajánlat, beleértve a hiánypótlást is, bárki számára betekinthető, mivel Magyarország frekvenciakincse közvagyon, ezért minden dokumentum közérdekű adat, amire az információszabadságról szóló törvény vonatkozik, de még a médiatörvény is nyilvánosságot ír elő. Polyák hozzátette: a Mérték Médiaelemző Műhely már nyert pert ilyen eset miatt az NMHH ellen. (E per során bukott ki, hogy a Médiatanács időnként részrehajló volt: míg a Klubrádiót arra hivatkozva próbálta elnémítani, hogy az üres oldalai nem voltak aláírva, ezt más pályázóktól nem követelték meg, holott ugyanabban az időszakban beérkezett pályázati ajánlatokról volt szó.)

Polyák Gábor. Fotó: 24.hu / Neményi Márton (archív)

A Kúria jogerős ítéletében foglalkozott a kérdéssel, Polyák szerint így lényegében semmire nem mondható, hogy üzleti titok. Ezért is különös, hogy a Médiatanács és a pályázók most megint ezzel a trükkel próbálkoznak. „Az Infotv. és a Ptk. rendelkezéseinek értelmezésével megállapítható, hogy a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni. Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok. Amennyiben azonban ezen adatok kiadása a közérdekből nyilvános adatok megismerésének akadályát képezi, abban az esetben ezek az adatok sem tartoznak az adatnyilvánosság alóli kivételek közé.”

Nem jogszerű a hiánypótlási határidő utáni iratbeküldés sem

Kérdeztem Polyákot, mit gondol arról, hogy a békéscsabai frekvenciaháborúban a Médiatanács a Vajna-féle Radio Plustól (Rádió 1) a hiánypótlási határidőt követően is elfogadott banki igazolást. Szerinte ez ugyancsak jogsértő gyakorlat, hiszen a határidő után beérkezett dokumentumokat semmilyen hatóság nem veheti figyelembe, és ha azok kellenek az ajánlat érvényességéhez, akkor az egy érvénytelen pályázati ajánlat marad, amit nem lehet figyelembe venni, a pályázót tehát ki kell zárni.

A hiánypótlásról a Médiatörvény így rendelkezik:

A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

Érdeklődtem az NMHH-nál, mely jogszabály tette számukra lehetővé, hogy a Radio Plustól a hiánypótlási határidőt követően dokumentumokat fogadjanak be, de erre nem reagált a médiahatóság.

Hiába kormánybiztos Vajna, a Médiatanács nem lát összeférhetetlenséget

Mivel a Médiatanács az utóbbi időben többször foglalkozott a filmipart kormánybiztosként felügyelő Vajna ügyeivel, és hozott számára kedvező döntéseket (a Lapcom megvétele, a Rádió 1 hálózat pályázatai), rákérdeztem az NMHH sajtóosztályán az összeférhetetlenség ügyére, illetve arra, hogy a Médiatanács tagjai hogyan tudják függetleníteni magukat attól, hogy egy kormánytag ügyeiről kell döntéseket hozniuk. Ráadásul Vajna kormánybiztosi feladatai kihatnak a Médiatanács munkájára, miközben a Médiatanács tevékenységének hála Vajna egyre meghatározóbb lesz a magyar médiapiacon.

Az NMHH válaszában elismerte ugyan, hogy a Vajna által felügyelt Filmalap és az NMHH között elég szoros kapcsolat van, a két szervezet közötti munkafolyamatokról jogszabályi rendelkezés is szól. Azt írják, a Magyar Nemzeti Filmalap moziforgalmazásra szánt egész estés játékfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek fejlesztéséhez, gyártás-előkészítéséhez, gyártásához és terjesztéséhez nyújt támogatást. Az NMHH Médiatanácsa viszont a nem egész estés televíziós műfajú, valamint rádiós alkotások gyártását támogatja. Ennek keretében egyebek mellett televíziós játékfilmek, kísérleti és kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, történelmi dokumentumfilmek, online/lekérhető médiatartalmak, ismeretterjesztő alkotások, animációs filmek, animációs sorozatok és rádiójátékok készülnek. Hogy az NMHH és a Nemzeti Filmalap mégsem egymástól teljesen függetlenül végzi munkáját, azt jól mutatja, hogy az NMHH és a Nemzeti Filmalap, valamint a Magyar Filmakadémia Egyesület az évenkénti Magyar Filmhetet közösen rendezi meg.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke
Fotó: MTI/Komka Péter

Ami az összeférhetetlenséget illeti, azt közölték, hogy a médiatörvény 43. §-a foglalja össze a lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó összeférhetetlenségi kritériumokat. Az adott paragrafusban egyébként arról tényleg nincs szó, hogy egy kormánybiztosnak ne lehetne rádiója, de arra már nem válaszoltak, az NMHH hogyan próbálja elkerülni, hogy bárhogy is befolyásolja a Médiatanács tagjainak döntéseit az, hogy egy kormánytag ügyeiről kell határozniuk.

Nem probléma, hogy Budapestről jön a tartalom

Kíváncsi voltam arra is, hogy amikor a Médiatanács a helyi rádiós pályázatok során előnyben részesít egy olyan pályázót, akik nem helyi tartalommal, hanem a budapesti központból átvett hálózatos tartalommal pályázik, a testület nem érzi-e magát felelősnek abban a kedvezőtlen folyamatban, hogy például Békéscsabán és más városokban a helyi lakosság tájékozódási lehetőségei a helyi ügyekről beszűkülnek. Érdeklődtem arról is, a Médiatanács szerint rendben van-e az, hogy a helyi rádiós pályázatokon a szubjektív tényezős pontozásakor a helyi rádiós pályázók nem kapnak pluszpontot, ezáltal a budapesti központú tartalomgyártást hozzák előnyös helyzetbe. Feltettem azt a kérdést is, hogy nem tartják-e a Médiatanács tagjai akár csak morálisan aggályosnak azt, amikor tíz-húsz éve a rádiós piacon dolgozó helyi rádiós szakemberek azért veszítik el munkájukat, mert a Médiatanács tagjai inkább a kormányközeli médiumok központosított tartalommal pályázó cégeinek kedveznek, illetve nem zárják ki azokat szabálytalanságok ellenére, mint a békéscsabai ügyben.

Az NMHH azt felelte, hogy egyesek beszűkülésnek, mások viszont a tájékozódási lehetőségek kibővülésének értelmezik a hálózatba kapcsolódást, az országos hírekhez való hozzáférést, mindenesetre a hálózatba kapcsolódott rádióknak is elő kell állítaniuk minimum napi négy óra saját gyártású műsort, és adhatnak ennél több helyi tartalmat is. Békéscsaba esetében már csak azért sem tartják problémásnak a testületnél, hogy a nap 20 órájában nem helyi tartalom lesz hallható, hanem Andy Vajna Rádió 1 hálózatának műsora, mert a városban a Békéscsaba 88,9 MHz-en kívül elérhető a Békéscsaba 104,0 MHz-en a Csaba Rádió, és a Békéscsaba 98,4 MHz-en a Mega Rádió, mindegyik önálló 24 órás helyi tartalommal.

Bár az NMHH korábban a folyamatban lévő perre hivatkozva elzárkózott attól, hogy kommentálja azt, hogy érvényes banki igazolás hiányában adná oda a békéscsabai frekvenciát használatra a Vajna-féle Radio Plusnak, most mégis reagált. A médiahatóság azt állítja, hogy a banki igazolások szabályosak voltak – igaz, azt már nem írták, hogy akkor miért szólították fel Vajnáékat a bankszámla-igazolással kapcsolatos hiánypótlásra, illetve Vajnáék a hiánypótlást követően miért adtak be harmadjára is banki igazolást azzal a magyarázkodó szöveggel, hogy a nagy tárgyalások eredményeképpen végül időközben sikerült egy másik banktól beszerezniük igazolást.

Egy rádiós médiaszolgáltatásra irányuló pályázati eljárás során a tartalmi vizsgálatra kizárólag azon pályázók pályázati anyagai kerülnek, amelyek megfeleltek az alaki alkalmassági követelményeknek, amelyet pedig a hatályos médiatörvény ír elő. A banki igazolás szabályos megléte az alaki feltételekhez tartozik, amelyet a Békéscsaba 88,9 MHz médiaszolgáltatási jogosultságért induló mindkét pályázó teljesített

– állította a Médiatanács.

A hosszabbítás nem alapjog

Bár nem kérdeztük, az NMHH mégis szóba hozta, miért nem hosszabbították meg egyes helyi rádiófrekvenciák eddigi használójának hétéves frekvenciaengedélyét újabb öt évre automatikusan, hiszen az a médiatörvény szerint a használó kérelmére öt évre megújítható lett volna. Az NMHH azt írta, a frekvenciahasznosítás kivételes esete az, ha az addigi szolgáltató újabb időszakra megkapja a használat jogát, mivel az nem örökbérleti szerződés. A tulajdonosi joggyakorlás körében a Médiatanács a médiaszolgáltatási jogosultságok megújítása során belátása szerint dönthet arról, hogy kíván-e élni a rendelkezési jogával, tehát hasznosítja-e a médiaszolgáltatási lehetőséget, és ha igen, akkor pályázati eljárást folytat-e le vagy változatlan feltételekkel megújítja a korábbi médiaszolgáltatási jogosultságot.

Budapest, 2011. február 4.
Andrew G. Vajna filmproducer, a filmipar reformjáért felelős, 2011 januárjában kinevezett kormánybiztos interjút ad dolgozószobájában a Magyar Távirati Irodának.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Zalaegerszeget is behálózza a Vajna-rádió
Zalaegerszegen, egy önkormányzati rádió frekvenciáján is megszólalhat nem sokára Andy Vajna kormánybiztos Rádió 1 hálózatának műsora.

Kiemelt kép: AFP/ Kisbenedek Attila

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.