- Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon
- Lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában
- Nem csökkennek a tévés reklámbüdzsék
Többek közt ezeknek a megállapításoknak a hátterét is feltárja a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített, ma egy konferencián megjelentetett kiadvány, a CANnual Report 2016.
Nagy mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez a hazai reklámipar
A rangsor mezőnyét az határozza meg, hogy egy ország 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva az egy főre jutó GDP értékének hány százalékát éri el az egy főre jutó reklámköltés. A hazai eredmény a GDP 0,49 százalékával egyenértékű, ami azt jelenti, hogy a vizsgált tizennégy ország közt Magyarország ebben az évben is a második helyen végzett, Szlovénia mögött. Ez pedig nem csupán szakmai szempontból kiemelkedő teljesítmény. A rangsor kifejezi azt is, hogy a reklámipar mennyire mozdítja elő az adott ország produktivitását. Ennek megfelelően minél előrébb szerepel egy nemzet ezen a listán, a reklámipara, annál inkább hozzájárul az ország gazdasági eredményességéhez – olvasható az összefoglalóban.
A CANnual Report 2016 megállapítása szerint idén a közép-és kelet európai reklámpiacon olyan különösebb változás nem történt, ami 2015-höz képest átalakította volna a régiós erősorrendet. A rangsor első hét helyezettjét szinte kivétel nélkül a fejlett online szegmenssel rendelkező visegrádi, és a prosperáló tévépiaccal büszkélkedő dél-kelet európai országok alkotják.
Így néz ki a lista:
- Szlovénia
- Magyarország
- Szerbia
- Lengyelország
- Csehország
- Horvátország
- Bulgária
- Észtország
Egyre nagyobb a magyar digitális reklámipar
Az online reklámköltés mértéke minden országban 1-5 százalékkal nagyobb szeletet hasít ki a hirdetési szektorban, mint tavaly. Az élen a visegrádi négyek állnak. Beszédes adat, hogy a lengyel, a magyar és a szlovák reklámpiacon minden harmadik eurót az online hirdetésekre költenek el. Ezt megerősítik a hazai tapasztalatok is. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) nemrégiben publikált adatai szerint 2015-ben, a hazai médiapiac történetében először az online szegmens két százalékkal haladta meg a televíziós reklámköltés volumenét. Ugyanakkor alapvetően nem változott a tévés hirdetések súlya a teljes reklámtortát tekintve. Nagyjából most is a hirdetési büdzsék mintegy egyharmadát (31 százalékát) költik el idehaza tévére.
Állami pénzek nélkül lehetetlen gazdaságosan nyomtatott lapot kiadni
Bár a nyomtatott sajtóhirdetések száma az egész régióban visszaesik, a politika még mindig lehetőséget lát a print médiában, és ezért jelentős pénzeket megmozgatva tölti meg hirdetésekkel a lapokat – állapítják meg a jelentésben a weCAN szakértői. Hozzáteszik, ez alól Magyarország sem kivétel, ahol az állami megrendelések nélkül gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan nyomtatott napilapokat kiadni.
Vegyes a kép a rádiós piacon
A rádiós reklámköltések aránya vegyes képet mutat a weCAN felmérésbe bevont tizennégy országban. Mi magyarok a középmezőnyben foglalunk helyet. A balti országokban viszont az összköltségvetés 7-12 százalékát költik el a rádióban.
Magyarország egy igazi social media nagyhatalom
A közösségi média térnyerése ugyanakkor egyértelműen sikertörténet a vizsgált tizennégy országban. A régió social media-penetrációjának átlaga 50 százalék, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában minden második, 14 éven felüli ember aktív közösségi média felhasználónak tekinthető. Az egyes országok eredményei természetesen árnyalják a képet, hiszen például Magyarországon háromból két ember használ valamilyen social media platformot, míg Ukrajnában csak háromból egy. A Facebook elsősége megkérdőjelezhetetlen tizennégyből tizenkét országban. Csupán Oroszországban és Ukrajnában vezeti az orosz fejlesztésű Vkontakte a közösségi média mezőnyt. Magyarországon különösen kedvezőek az eredmények.
A YouTube is megy, de az Instagram, a LinkedIn és a Twitter lemaradásban
A YouTube hazai kedveltségére sem lehet panasz. A magyar felhasználók több videót néznek meg ezen a platformon, mint a csehek, a szlovákok vagy a románok. Itthoni penetrációja, a 14 évesnél idősebb korú lakosok körében jóval meghaladja a régiós átlagot (49 százalék).
Az Instagram, a LinkedIn és a Twitter kapcsán viszont inkább a sereghajtók közé tartozunk. Az első kettőnél felmutatott 8 százalékos elérés, illetve az utóbbinál a 4 százalékot kitevő felhasználói kör egyelőre azt mutatja, hogy még várni kell a Facebook, illetve a YouTube igazi kihívójára a magyar social media fronton.
Egyébként számos további érdekességről is olvasni lehet a CANnual Report 2016-ban, ezért várhatóan mi is időről-időre visszautalunk még egy-egy érdekes adatra belőle.
(Kiemelt kép: a Fővárosi Önkormányzat idén januárban elkezdte elbontani Simicska Lajos hirdetőoszlopait a fővárosban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
