Folyamatosan kongatják a vészharangokat, hogy felvételi nem megy végbe, ez lesz problémás, az lesz problémás, és a Zeneakadémia meg megy tovább, csak sajnos az oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas
– mondta a Hír TV-n Csák János március 10-én, azokban a napokban, amikor a diákok körében heves tiltakozás alakult ki az egyetem akkori kancellárja, Kotán Attila bizonyos döntései és vezetési stílusa miatt. Csák az interjúban „az egyik legkitűnőbb szakembernek” nevezte Kotánt, és úgy vélte, hogy gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, így nonszensz, hogy a hallgatók a kancelláron kérik számon az oktatás minőségét, a nemzetközi reputációt és a tanári jelenlétet az órákon. Szerinte a probléma gyökere, hogy „tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és másokkal. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy átmeneti rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani.”
A kultúráért és innovációért felelős miniszter bő egy hónappal ezelőtti nyilatkozatát nemcsak az árnyalja, hogy Kotán Attila március végén távozott a Zeneakadémia kancellári székéből, de a brit Quacquarelli Symonds áprilisban megjelent nemzetközi egyetemi rangsora is, amelyen a Zeneakadémia kimagasló helyezést ért el. A hazai egyetemek közül egyedül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a szakterületekre bontott listán.
A Zeneakadémia a szokásos előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51–100. csoportos helyezése után idén a 22. lett, ezzel pedig kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna a saját tudományterületén.
A rangsorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem többek között Oxford, Cambridge, a Harvard, az oslói zeneakadémia és a lyoni konzervatórium társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King’s College, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák
– összegzett a hvg.hu a rangsor múlt heti szemléjében.
A Zeneakadémia reputációjával kapcsolatban múlt héten megkerestük a minisztériumot is, hogy kiderítsük, hogyan feszülhet ekkora ellentét a lesújtó miniszteri állítás és a nemzetközi helyezés között. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy ezen eredmények fényében is fenntartja-e Csák János helyzetértékelését, miszerint siralmas az egyetem teljesítménye, és ha igen, mire alapozza ezt az állítást, illetve félrevezetőnek tartja-e a Quacquarelli Symonds rangsorát? Amennyiben pedig nem tartja fenn az állítást, változtat-e a megváltozott helyzetértékelés az egyetemhez fűződő viszonyán?
Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amennyiben a későbbiekben válaszolna a minisztérium, természetesen azt is közöljük.
